Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》
Magyar nemesi családok áldozatai a hazáért – megjelent a Múlt-kor őszi száma

Magyar nemesi családok áldozatai a hazáért – megjelent a Múlt-kor őszi száma

2023. augusztus 29. 09:44

Mi a közös az Esterházy, a Zrínyi, a Pálffy, a Mikes és a Hunyadi családokban? Ifjú tagjai az életüket és vérüket adták a hazáért. Az őszi számunkban rajtuk kívül olvashattok még a Bruegel festődinasztia műhelytitkairól, híres gépeltérítésekről, Arany Jánosék margitszigeti ebédeiről és az ördög hegedűsének legendáiról is. Keressétek a magazint a nagyobb újságárusoknál és bevásárlóközpontokban! Most +16 oldal extra tartalommal!

Az évszázadok során nem akadt olyan magyar nemesi család, amelyiknek akár több férfi tagja is ne áldozta volna életét valamely csatában a „kereszténység ősellensége” ellen, nem beszélve a sok névtelen katonáról, legyilkolt parasztról, elhurcolt és meggyalázott asszonyról, megölt kisgyermekről.

Az Esterházyak vezekényi véráldozata. Az 1652. augusztus 26-án lezajlott vezekényi csata. A Bars vármegyei, Nyitrához közel eső nagyvezekényi síkon történt tragikus események az Esterházy család négy ifjú tagjának hősi halálát követelték. Kik voltak ők? Kiderül az őszi számból!

A Zrínyiek vakmerő hősei. Az országot ért támadások idején a Zrínyiek is lerótták véradójukat. Az önkéntes halál vállalásának legismertebb példája a Szigetvárat védő Zrínyi Miklós nevéhez fűződik, aki 1566. szeptember 7-én, a déli órákban a megmaradt katonáival az égő belső várból kitört, és harcolva esett el.

A Pálffyak és a XVI. századi törökellenes harcok. A nemesség soraiban is kiemelt helyet foglalnak el az erdődi Pálffyak, ugyanis a família bárói, majd grófi és hercegi ágában túlnyomó többségben katonák, kapitányok, hadvezérek voltak, akik közül 1520 és 1720 között kilencen haltak hősi halált a törökök ellen vívott küzdelmekben, mások pedig ugyan nem a csatákban estek el, ám a harcokból ők is derekasan kivették a részüket.

A Perényiek a középkori harcmezőkön. Az 1396-os nikápolyi csatát több tekintetben is mérföldkőnek szokták tekinteni. A részt vevő előkelő magyar családok életében is nagy törést jelentett a csatavesztés. Perényi Péter mindhárom életerős fia – familiárisaikkal együtt – az uralkodó oldalán harcolt. Közülük Miklós és János a csatatéren veszett. Imre az uralkodóval együtt feljutott egy menedéket jelentő hajóra, s így elkísérte Zsigmond királyt a csaknem egy évig tartó utazásra.

Az őszi számunkban olvashattok még a villám sújtotta Frangepánokról, az üstökösként tündöklő, majd letűnő Hunyadiakról és Erdélyország védelmezőiről, a Mikesekről is.

Lapozz bele!

Paganini, az ördög cimborája. Niccolò Paganiniről már életében legendákat költöttek. A mester őrizte a titkát, lakosztályát hangszigeteltette, nehogy lefüleljék, hetente legföljebb két hangversenyt adott. Mindemellett nem élt túlságosan jámbor életet, és bőven akadt dolga a rendőrséggel. De miért tartózkodtak az emberek szent félelemmel a közelében? Kiderül az őszi számból!

A középkor szaga. Gyakran találkozhatunk azzal a megállapítással, hogy a középkor emberének környezete büdös és koszos volt. Az ember szaglószervére az igazi csapást valójában az akkori népesebb európai városok jelentették, ahol tízezreknek kellett együtt élnie. London vagy éppen Párizs a mai állapotukhoz képest valóságos bűzbombának számított. Annak járunk utána, hogy ennek mi lehetett az oka.

​​Marguerite Higgins útjai háborúból háborúba. Szinte egész életét a harctereken töltötte. Az első női haditudósítók egyikeként ott volt a dachaui és a buchenwaldi koncentrációs táborok felszabadításánál, a nürnbergi pernél, majd a koreai és a vietnámi háborúban is. Alig múlt harmincéves, amikor már olyan politikusokkal készített interjút, mint Nyikita Hruscsov, Tito marsall, Franco tábornok, Konrad Adenauer kancellár vagy Nehru indiai miniszterelnök. A Múlt-kor őszi számában most megismerheted!

A rockopera tragikus hősei. „A világ legnehezebb dolga drámát írni. Ha valaki komolyan veszi, rettenetesen fárasztó, skizofrén állapot” – fejtette ki alkotóművészetével kapcsolatosan Boldizsár Miklós egy vele készült interjúban. A drámaíró és dramaturg nevét ma annak ellenére kevesen ismerik, hogy Ezredforduló címen írt műve nyomán született meg a magyar rockopera korszakalkotó és legtöbbet vitatott darabja, az István, a király. Ha a Szörényi–Bródy-páros által végső formába öntött alkotás a Kádár-korszak utolsó évtizedében áthallásosnak és aktuálpolitikainak tűnhetett, még inkább elmondható ez az eredeti szövegről, ahol a sorok között olvasva István és Koppány drámájából egyértelműen kirajzolódik Nagy Imre és Kádár János konfliktusa.

Bruegel, de vajon melyik? A művészettörténet egyik legszövevényesebb, több mint két évszázadon átívelő családtörténetében négy-öt generáció hasonló nevű szereplői követték egymást, akik ráadásul házasságaik révén más kiterjedt művészfamíliákkal is rokonságban álltak. Az egész idősebb Pieter Bruegellel kezdődött valamikor 1525 körül. Ő volt a XVI. századi németalföldi festészet legmeghatározóbb egyénisége, életéről és származásáról mégis csak nagyon keveset tudunk. Kik vitték tovább a műhelyét és miért másolták a képeit? A válaszokat a magazinban találod.

Őszi számunkban olvashattok még Arany Jánosék margitszigeti ebédeiről, az amerikai haderőben harcoló clevelandi honfitársainkról, középkori hóhérokról, a szentszéki–magyar kapcsolatokról, hét híres gépeltérítésről és mezopotámia ősi városairól is. A kastélyok szerelmeseit ezúttal Nagylózsra kalauzoljuk el.

Keressétek a magazint a nagyobb újságárusoknál, benzinkutakon, Tesco, Auchan és Interspar üzletekben! Itt pedig kedvezményesen előfizethető. Akár digitálisan is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Magyar nemesi családok áldozatai a hazáért – megjelent a Múlt-kor őszi száma

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra