A nemzetközi színpadok ünnepelt sztárjai is megfordultak a Városliget színpadain

2023. június 12. 08:20 Múlt-kor

A Városliget zenei életének rangot adó művészek sorát az Európa-szerte ismert magyar zenész, Liszt Ferenc (1811–1886) nyitotta meg. Fellépése 1856-ban egy különleges eseményhez, a fiatalon elhunyt Hermina hercegkisasszony – József nádor fiatalon elhunyt leánya – emlékére emelt kápolna felszenteléséhez kötődik.

Az európai zene első szupersztárjának fellépését lelkesen fogadták a megjelentek. A korabeli beszámoló szerint a Scitovszky János hercegprímás által celebrált nagymisén „a zene-világ királya s hazánk ebbeli büszkesége, dr. Liszt Ferenc a szívet és ideget átható ’Vocal' miséjét személyes vezénylete alatt adta”. Későbbi budapesti tartózkodásai alatt Liszt szívesen gyakorolt a Hermina-kápolna szép hangú orgonáján, de városligeti fellépést többé nem vállalt.

Frederiko Barbalogna olasz operaénekes portréja a városligeti fellépését beharangozó újságban, illetve Lillian Hoerlein kisasszony, akit némi túlzással Amerika legelső szubrettjeként mutatott be a korabeli sajtó

A kezdetben rendkívül népszerű Ős-Budavára egy évtizeddel a mulatónegyed megnyitása után hanyatlásnak indult. A tulajdonosok mindent megtettek, hogy visszacsalogassák az elpártoló közönséget, többek között külföldi énekeseket szerződtettek az opera és a musical világából. Az Ország-Világ című lap 1907-ben képes tudósításban adta hírül, hogy „Frederiko Barbalogna olasz operaénekes a milánói Scala-színházból, esténkint nagy sikerrel lép fel Ős-Budavára variéte-szinpadán.”

1908-ban jelent meg a hír a Tolnai Világlapjában, hogy Lillian Hoerleint, Amerika legelső szubrettjét, az Amerikai Park sztárját, 20 ezer koronás havi fizetéssel szerződtették az új nyári mulatóba. Ős-Budavára felett ekkorra már eljárt az idő, csődöt jelentett és bezárták. Helyét a korszerűbb Amerikai Park, majd az Angol Park vette át. A külföldi zenei nagyságok vonzerejét az új mulatóhelyen is igyekeztek felhasználni, ám az egykori celebek neve mára feledésbe merült.

A magyar nyelvű színjátszást a Városligetben meghonosító Feld Zsigmondot népes család vette körül. A városligeti színház vezetését is egyik fia, Feld Mátyás (1876–1953) vette át, aki emlékezetes sikereket aratott operettek és népszerű bohózatok írójaként, rendezőjeként a 20. század első évtizedeiben.

A városligeti színház tipikus nézői. A rossz nyelvek szerint akadtak közöttük, akik a vasárnapi ebéd csirkemaradékát papirosba csomagolva magukkal vitték a nézőtérre, és miközben az előadást figyelték, a nadrágtartóra vetkezett műélvezők elrágcsálták a hazulról hozott elemózsiát (9)

A városligeti színház hétköznapi közönségének túlnyomó többsége valóban az egyszerű emberek köréből került ki. De a társasági eseménynek számító Feld Matyi-premiereket rendszeresen látogatták neves személyiségek, a fővárosi társasági élet ismert alakjai is. Idővel sikk lett Matyihoz kirándulni az új bohóságért, utána a Gundelben uborkasalátával rántott csibét fogyasztani. Arisztokraták, politikusok, bankigazgatók ültek a városligeti színház páholyaiban, és a köznéppel együtt, harsányan nevettek az aktuális pesti vicceken. Feld Mátyás emlékirataiban büszkén sorolja, a századfordulóig visszatekintve, a notabilitások neveit:

„Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy darabjaimnak bemutatója alkalmából a színházbajáró közönség színe-java töltötte meg a színházat. Arra ma is büszke vagyok, hogy báró Wlassich Gyula v. kultuszminiszter családjával egyetemben minden premieremen jelen volt. A három Dezső: Bánffy, Szilágyi és Gromon is rendszerint megjelentek premierjeimen.” (x)