A katolikus hit védelmében adta életét az Utópia szerzője

2022. február 7. 12:50 MTI

Sikeres ügyvéd fiaként Londonban született. Oxfordi és londoni tanulóévek után maga is ügyvéd lett 1501-ben, majd három évvel később a parlament tagjává választották, ahol szorgalmas és becsületes munkájával kivívta környezete elismerését.

Sokan fényes jövőt jósoltak neki. Vonzotta a papi pálya, végül mégis megnősült, három lányát és egy fiát a korban szokatlan módon komoly képzésben részesítette. Szerény és igénytelen ember volt, ha volt pénze, a szegények között osztotta szét.

Egyre komolyabb diplomáciai küldetéseket bíztak rá, VIII. Henrik 1509-es trónra lépése után a királyi tanács tagja, majd az alsóház elnöke lett. Az írásra is szakított időt, angol és latin nyelvű költeményei mellett megírta III. Richárd király történetét.

1516-ban jelent meg leghíresebb műve, az Utópia (Seholsincs ország), amelyben egy elképzelt, ideális (bár számunkra ridegnek tűnő) társadalmi rendet írt le, ahol mindent az ész irányít. A számos nyelvre lefordított mű lett az utópista irodalom alapműve.

VIII. Henrik 1522-ben beleszeretett udvarhölgyébe, Boleyn Annába és megpróbálta felbontatni házasságát a fiú utód szülésére képtelen Aragóniai Katalinnal. A válás nyélbe ütésétől vonakodó Wolsey lordkancellár helyére 1529-ben Morus került, aki eleinte támogatta a királyt.

Amikor azonban VIII. Henrik a pápa fennhatóságát is kezdte kétségbe vonni, a protestánsok ellen keményen fellépő Morus lemondott, vidéki birtokára vonult vissza s írásaiban a katolikus hitet védelmezte. Boleyn Anna koronázására meghívták, de nem ment el, vérig sértve ezzel az uralkodót.

1534-ben Morus nem volt hajlandó letenni az esküt az egyházi főhatalomról szóló törvényre, amely a pápa helyett az angol királyt nyilvánította az angliai egyház fejének.

Négy nappal később már a Tower rabja volt, fogságában lelki vigaszt nyújtó értekezéseket, imákat írt. Perében hiába fejtette ki, hogy világi uralkodó nem igényelhet vallási jogokat - az előre eldöntött ítélet felnégyelés volt, amit Henrik lefejezésre enyhített.

A börtöntől elgyengült férfit a vérpadra a hóhér segítette fel 1535. július 6-án; „lefelé már magam is lejövök” – mondta.

Testét elégették, levágott fejét egy hónapig közszemlére tették. A katolikus egyház 1886-ban boldoggá, 1935-ben szentté avatta, ünnepe június 22. 2000-ben II. János Pál pápa a kormányzók és politikusok védnökévé is nyilvánította.

Alakja számos irodalmi alkotás, film ihletője, talán a legismertebb az Egy ember az örökkévalóságnak. Az ezredfordulón beválasztották a brit történelem 100 leghíresebb személyisége közé, az őt kivégeztető VIII. Henrikkel együtt.