10 tény Marie Curie-ről
2022. január 20. 07:36 Múlt-kor
Marie Curie szó szerint életét áldozta a radioaktivitás kutatásának. A tudományos sikernek és a két Nobel-díjnak azonban hatalmas ára volt: ugyan Curie nem ismerte el a radioaktivitás káros hatásait az emberi szervezetre, halálát feltehetőleg a rádiummal és a polóniummal folytatott kísérletek idézték elő.
1. A lengyel származású Marie Curie (szül. Marie Skłodowska) a világon az első és mindeddig az egyetlen tudós, aki két tudományágban is Nobel-díjat kapott. Curie 1903-ban fizikai, majd 1911-ben kémiai Nobel-díjat kapott.
2. Marie Curie volt az első nő, aki Nobel-díjat nyert, ráadásul egy olyan korszakban, amikor a rangos kitüntetés várományosaira még csak férfiak szavazhattak. Az első díjat férjével, Pierre Curie-vel és Henri Becquerellel megosztottan kapta a radioaktivitás kutatásáért, a másodikat pedig a két radioaktív elem, a rádium és a polónium felfedezéséért.
3. A huszadik század elején a tudósok nem rendelkeztek kellő ismeretekkel a radioaktív sugárzás káros hatásairól. Curie az ágya melletti éjjeliszekrényén egy adag rádiumot tárolt, amely egyfajta éjjeli fényként funkcionált.
4. Curie tudományos jegyzeteit ólombevonatú dobozokban őrzik, mivel a papírlapok még jó ezer éven keresztül sugározni fognak.
5. Miután osztályelsőként befejezte középiskolai tanulmányait, az ifjú Marie a varsói egyetemen szerette volna folytatni tanulmányait, de az egyetem ekkor még nem fogadta el nők jelentkezését. A párizsi Sorbonne-ra viszont bejutott, így a lengyel hölgyből „francia tudós” lett.
6. Az első világháború folyamán Curie egy hordozható röntgenkészüléket fejlesztett ki, amely nagymértékben megkönnyítette a fronton dolgozó sebészek munkáját. A tudós nő még mentőautót is vezetett a nagy háború alatt, amely az általa kifejlesztett röntgenkészülékkel volt felszerelve.
7. Curie radon gázzal töltött fiolákat is előállított. Az üvegcsékben tárolt gázt fecskendőkkel a sebesültek szervezetébe juttatták, amellyel sterilizálni tudták a sebeket. A radonos gáz befecskendezésével és a mobil röntgen használatával egyes felmérések szerint akár egymillió katona életét is megmenthette a háború alatt.
8. Marie Curie még a tudományos munkáiért kapott kitüntetéseket, így a Nobel-díjakat is felajánlotta a francia államnak, hogy hozzájáruljon a háborús erőfeszítésekhez. A „trófeákat” végül nem olvasztották be, a Francia Nemzeti Bank udvariasan elhárította a nagylelkű ajánlatot.
9. Marie Curie lánya, Irène Joliot-Curie anyjához hasonlóan Nobel-díjat kapott. A jeles kitüntetést férjével Frédéric Joliot-Curie-vel megosztottan vehette át 1935-ben, a mesterséges radioaktivitás felfedezéséért.
10. Marie Curie 1934-ben aplasztikus anémiában hunyt el (a csontvelő elégtelen működése miatt nem termelődött megfelelő mennyiség vörösvérsejt). A betegség kialakulását azok a radioaktív anyagok okozták, amelyekkel Curie élete során dolgozott. A radioaktivitás káros hatását az élő szervezetre Curie sohasem ismerte el.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
