A mozgóképek megjelenése tette tönkre Buffalo Bill világsikerű vadnyugati cirkuszát

2022. január 10. 08:24 Múlt-kor

Fiatalon az élet sűrűjébe

William Frederick Cody néven született az Iowa állambeli Le Claire városka közelében egy farmon. Apja 1853-ban az akkor a rabszolgatartás miatt megosztott Kansasba, Fort Leavenworth-be költözött.

Az idősebb Cody a rabszolgaság intézménye ellen szónokolt egy rendezvényen, amikor valaki többször megszúrta egy késsel. Soha többé nem épült fel, 1857-ben, miközben több rabszolgaság-ellenes család Kansasba települését szervezte, elvitte egy légúti fertőzés.

A család fenntartása ezt követően az állandóan betegeskedő, tizenegy éves fiára maradt, akinek munkát kellett keresnie. Először egy szállítmányozó cégnél továbbított üzeneteket lóháton fel-alá sietve szekérkaravánokon belül. Ezután – még mindig kamaszként – felderítőként szolgált az úgynevezett utahi vagy mormon háborúban 1857-1858-ban.

A tanulékony ifjúból nemsokára tökéletes lovas, vadász, nyomkereső és indiánszakértő lett, állítása szerint a jelentős csatákat fel nem vonultató konfliktusban harcolt először az őslakosok ellen.

Tizennégy éves korában elragadta az aranyláz, Kaliforniába akart utazni, de útközben futári állást ajánlottak neki a legendás Pony Expressnél. 1863-tól, 17 éves korától harcolt a polgárháborúban, míg a háború végén, 1865-ben le nem szerelték. 1866-ban feleségül vette Louisa Fredericit, akivel négy gyermekük született, közülük kettő még kicsiként meghalt.

Katona és bölényvadász

Ekkoriban előbb ismét különféle katonai egységek mellett segített be felderítőként, majd 1867-től 1868-ig bölényvadászként gondoskodott a transzkontinentális vasút építőinek élelmezéséről.

Nyolc hónap alatt 4280 állatot mészárolt le, ezért ragadt rá a Buffalo (Bölény) Bill elnevezés, majd miután egy nyolcórás bölényölő „párviadalban” is diadalmaskodott (69:48 arányban), hivatalosan is a prérik vadászbajnokának tekinthette magát.

Szolgálatait a hadsereg ezután is igénybe vette az indiánok elleni harcban, főként felderítőként és hírvivőként – egy alkalommal 58 órán belül 350 mérföldet (560 kilométert) tett meg négy katonai erőd között, mindezt ellenséges területen.

1872-ben bátorságáért még a Kongresszusi Becsületrendet is megkapta. (1917-ben, halála után három héttel, az 1896-ról érvényes új szabályok alapján megvonták tőle, mert nem voltak tisztázottak a kitüntetés körülményei, illetve mert annak kiérdemlésekor nem tartozott hivatalosan a hadsereg állományába. Családja folyamatosan tiltakozott a döntés ellen a 20. század folyamán, 1989-ben unokája elérte, hogy visszavonják a visszavonást, így ismét a legmagasabb katonai kitüntetés birtokosainak sorába került.)

Házassága, hiába született belőle négy gyermek, boldogtalan volt. Hírneve a róla megjelent írások, elbeszélések nyomán egyre nőtt, de huszonöt évesen még mindig csak egy szegény nyomkereső volt, aki soha életében nem járt a Mississippitől keletre.

Nevetséges, de sikeres

A nagy változást 1872 januárja hozta meg, amikor részt vett Alekszej Romanov orosz nagyherceg vadászatán, amelyet a sajtó hatalmas érdeklődéssel kísért. Még 1869-ben megismerkedett a filléres regényíró Ned Buntline-nal, aki előbb folytatásokban megjelenő regényt írt Cody kalandos életéből (valójában többnyire Buntline által kitalált események sorából) Buffalo Bill, King of the Bordermen címmel, ezt 1872-ben színre is vitték.

A darabban ő is színpadra lépett egy másik nyomkeresővel, Texas Jack Omohundróval. Az első előadást Chicagóban rendezték és nagy sikert arattak, pedig a kritikusok a játékát nevetségesnek találták.

A nagyérdeműt azonban nem érdekelte a kritikusok véleménye: Cody óriási showman volt, a közönség imádta. Előbb új darabbal, A nyugat nyomkeresői címmel indultak turnéra, majd a csoport összetétele is frissült.

1873-tól új néven – Buffalo Bill Combination – turnéztak az év egyik részében, a hátralevőben Cody tovább folytatta a nyomkeresést, az indiánok ellen tizenhat csatában vett részt.

1883. július 4-én mutatta be először négyórás, 1200 szereplőt foglalkoztató műsorát Buffalo Bill's Wild West címmel, amellyel diadalmenetben utazta be Amerikát, később pedig az egész világot.

A kültéri előadásban még élő bölények, szarvasok, medvék, és szarvasmarhák is szerepeltek. Eljátszották, miként vitte meg a Pony Express Lincoln megválasztásának hírét, hogyan támadtak indiánok a nyugatra tartó szekérkaravánokra, némely beszámoló szerint az előadás Custer híres Little Bighorn-i vereségének eljátszásával ért véget, melyben az ellentmondásos tábornok szerepét Cody játszotta.

Valódi világszám

A harci táncot járó vagy postakocsit üldöző, rikoltozó indiánok mellett fellépett a puskás amazon, Annie Oakley és a legendás sziú törzsfőnök, Sitting Bull, vagyis Ülő Bika is 20 harcosával együtt. Az előadásokon a tehenészfiúk és -lányok is izgalmas mutatványokkal szórakoztatták a közönséget.

A látványosságot 1886-ban New Yorkban egymillióan látták, egy évvel később már Angliában vendégszerepeltek. 1890-ben Drezdában a nézőtéren ült Karl May német író is, aki ott szerzett „tapasztalataira” alapozva három évvel később publikálta a Winnetou-t.

1893-ban Cody ismét megváltoztatta az előadás nevét, a Buffalo Bill's Wild West and Congress of Rough Riders of the World előadásaiban már amerikai és külföldi katonák, valamint olyan külföldi lovasok bemutatói is szerepeltek, mint a törökök, az argentin gauchók, a mongolok, vagy a grúzok.

Az előadás fő felvonásai mellett eljátszott lóversenyek, karneváli attrakciók, és ügyességi bemutatók is láthatók voltak. Buffalo Bill előadásainak óriási szerepe volt a „vadnyugat” közkeletű képének formálásában, így hatása az amerikai és nemzetközi kultúrára a mai napig szinte felbecsülhetetlen. Fellépésüket 1887-ben, majd 1892-ben még Viktória brit királynő is látta.

Buffalo Bill híres volt gyerekszeretetéről, turnéin számtalan ingyen jegyet osztott szét az árvaházaknak. Harcolt a nők jogaiért, támogatta az azonos munkáért azonos fizetés elvét és kiállt a nők szavazati joga mellett. Rendkívül népszerű volt, 1895-ben a Yellowstone Nemzeti Park közelében alapított település az ő tiszteletére kapta a Cody nevet.

A városkában ma múzeum mutatja be életét és munkásságát. Codyt, akinek népszerűsége a mai szupersztárokéhoz fogható, gyakran festették vágtázó lovon, amint fehér nőkkel erőszakoskodó indiánokat puffant le. Mindazonáltal ő maga az indiánok tisztelőjének vallotta magát, ráadásul az előadásaiban szereplő őslakosok számára ez volt az elérhető egyik legjobb megélhetési lehetőség.

A vadnyugati sztár hírnevét még az sem tépázta meg, hogy magánélete viharossá és nyilvánossá vált – a korban igazi botránynak számító váláshoz folyamodott, végül azonban elállt a lépéstől. Magánéleti gondjai mellett a film, mint a tömegszórakoztatás eszközének megjelenése után cserbenhagyta a szerencse, az élő előadások nemigen tudtak versenyezni az új műfajjal. Élete végére vagyona nagy része elúszott.

Buffalo Bill 1917. január 10-én Denverben halt meg veseelégtelenség következtében. Temetésén 25 ezren vettek részt, Denver közelében lévő sírját és Cody városát ma is sok turista keresi fel. Emlékét számos irodalmi és filmes alkotás őrzi.