Torz tükröt tartott az emberi társadalom elé a polgárpukkasztó Jonathan Swift
2021. október 19. 18:00 Múlt-kor
„Itt nyugszik Jonathan Swift, ahol a vad felháborodás nem marcangolhatja tovább szívét.” A 276 éve, 1745. október 19-én elhunyt Swift saját maga fogalmazta sírfelirata jól összefoglalta az angol irodalom első szatirikus prózaírójának világról alkotott képét. Swift munkája során a groteszk, az irónia és a komikum eszközeivel élve „vad felháborodással” írt az emberről és a társadalmi rendszerek tökéletlenségéről.
Swift Dublinban született 1667. november 30-án. Angliából származó tisztségviselő apja sohasem láthatta fiát, ugyanis hónapokkal annak születése előtt elhalálozott. Édesanyja sem tartott ki mellette, fia születése után visszatért Angliába, és egy dajka gondjaira bízta gyermekét.
A későbbi prózaíró tulajdonképpen nagybátyjának, Godwin Swiftnek köszönhette kiváló neveltetését, amelynek révén megnyíltak előtte az egyetem kapui. Tanulmányait a dublini Trinity College-ben az angolellenes katolikus zavargások miatt nem fejezhette be. A forrongások elől 1688-ban Angliában keresett menedéket.
A ködös Albionban anyja segítségével egy nagy befolyással rendelkező, az aktív közélettől visszavonult diplomata, bizonyos Sir William Temple személyi titkáraként vállalhatott munkát. A Temple mellett eltöltött tíz esztendő fontos időszak volt Swift életében, ekkor írta ugyanis első szatirikus prózai műveit, úgymint a vallási intoleranciáról szóló, az anglikán, katolikus és kálvinista vallási dogmákat bíráló Hordómesét, vagy a modern és a klasszikus irodalom és műveltség összecsapását taglaló, A könyvek csatája című alkotását, amelyeket csak évekkel később, 1702-ben, illetve 1704-ben adtak ki.
Az írás és Temple emlékiratainak szerkesztése mellett Swift Oxfordban megszerezte a magiszteri fokozatot, és ezt követően 1695-ben pappá szentelték.
Swift Sir William Temple 1699-ben bekövetkezett halála után a titkári állása alatt kialakított kapcsolataiban bízva, politikai pályán szeretett volna érvényesülni, de sikereket leginkább politikai témájú újságcikkekkel és pamfletekkel ért el. A sokszor álnéven publikáló, polgárpukkasztó művekkel jelentkező Swift Dr. Shit neve alatt még az emberi ürülékről is értekezett.
1710-től az Examiner hetilap szerkesztőjeként, a tory kormány szolgálatába állította tollát. A toryk 1714-ben bekövetkezett bukása Swift angliai karrierjének végét jelentette. Az író visszatért szülővárosába, Dublinba, ahol a Szent Patrik-székesegyház főespereseként tevékenykedett élete végéig.
Legismertebb műve az 1726-ban kiadott Gulliver utazásai című regény, amely hihetetlen népszerűségre tett szert. A mű még abban az évben három kiadást ért meg, az emberek értékelték a gúnyba, humorba és iróniába ágyazott társadalomkritikát.
A regény főhőse, Gulliver négy, más-más társadalmi berendezkedéssel rendelkező világba csöppent, de azokról kiderült, hogy a társadalmi fejlődés szempontjából egytől egyig zsákutcák. A Swift által bemutatott társadalmak gyengék, ostobák, gonoszak és értéktelenek. Swift Gulliverje az ember javíthatatlanságáról szóló keserű szatíra.
Swift Írországban is szembesült a társadalmi igazságtalanságokkal. Szerény javaslat című értekezésében magát meg nem hazudtolva, a túlnépesedés és a nyomor felszámolására egy rendkívül „pazar” megoldást javasolt: a szegénységben élő nagycsaládok csecsemőit meg kell vásárolni a nyomorgóktól, majd a kisdedeket felhizlalásuk után el kell adni a gazdagoknak, akik csemegeként fogyaszthatják majd el őket.
Élete utolsó írországi szakaszában az ottani angol elnyomással és társadalmi igazságtalanságokkal foglalkozó író egyre több egészségügyi problémával küszködött. 1739-ben szélütés érte, pár év múlva már felügyeletre szorult. Az 1745. október 19-én Dublinban elhunyt Swiftet a Szent Patrik-székesegyházban helyezték örök nyugalomra.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
