„Jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá” – így tette meg híres felajánlását Széchenyi
2020. november 3. 17:53 Múlt-kor
Az 1825-ös pozsonyi országgyűlés nem a csendes mederben folyó politizálás színtere volt. Az alsótáblán elhangzott, szenvedélyes hangú felszólalások egyike Felsőbüki Nagy Pál nevéhez fűződött, aki a magyar szellemi élet felpezsdítése érdekében gyújtó hangú beszédben ecsetelte egy magyar tudós társaság felállításának szükségességét. Felsőbüki kihangsúlyozta, hogy ehhez, akárcsak a háborúhoz, három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Beszéde szikraként hatott, berobbantva a lőporos hordót. Ennek következményeként 1825. november 3-án, 195 évvel ezelőtt egy fiatalember kért szót a diétán.
Gróf Széchenyi István huszárkapitány a felsőtábla követei közé tartozott, de Felsőbüki magyar arisztokráciát ostorozó beszéde alatt éppen az alsótábla üléstermében tartózkodott. A nemzeti kultúrával mit sem törődő mágnás réteg kritikája a 34 éves Széchenyit megindította, a Sopron megyei követ szónoklata után szólásra emelkedett és a következőket mondta az egybegyűlt képviselőknek:
„Nekem itt szavam nincs, az országnak nagyja nem vagyok, de birtokos vagyok, és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá... Nem azért teszem ezt, hogy vivátokat kapjak érte, nem is azért, hogy másokat hasonló tettre tüzeljek. Ezt nem mindenki teheti úgy, mint én. Én nőtlen ember és katona vagyok.”
Széchenyi egy évnyi jövedelme nagyjából 60 ezer forintot jelentett. Az önzetlen felajánlás egy kisebb lavinát indított el, számos arisztokrata szíve megdobbant, és nőtlenség ide vagy oda, komoly összegekkel csatlakoztak a nemes terv, a Magyar Tudós Társaság létrejöttének megvalósításához.
Vay Ábrahám 20 ezer, gróf Andrássy György 10 ezer, gróf Károlyi György pedig birtokainak fél évi jövedelmét ajánlotta fel. Az adományozók soraiba lépett Ferenc király öccse, József nádor is 10 ezer forinttal, Teleki József pedig a családi könyvtárát ajánlotta fel a megalapítandó társaság számára.
József nádor hathatós közbenjárására végül sikerült meggyőzni az uralkodót, I. Ferencet, hogy fogadja el a Tudós Társaság felállításának tervét, így az 1825-1827-es pozsonyi országgyűlés végül 1827-ben elfogadta azt a törvényt, amely zöld utat adott az intézmény felállításának.
A Magyar Tudós Társaság, amelynek elnöke Teleki József, másodelnöke Széchenyi István lett, 1830. november 17-én, Pozsonyban tartotta meg első igazgatói ülését. A magyar kultúra és tudomány ápolására és fejlesztésére létrehozott intézmény hat osztállyal (nyelvtudományi, filozófiai, történetírási, matematikai, törvénytudományi, természettudományi) kezdte meg működését.
A 42 rendes és 24 tiszteletbeli tag között a kor meghatározó gondolkodói foglaltak helyett, többek közt Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály és Berzsenyi Dániel.
A Magyar Tudós Társaság 1840-ben kapta a Magyar Tudományos Akadémia nevet, könyvtára 1844-ben nyitotta meg kapuit. Az intézmény vezetése elsődleges célként a magyar nyelv megőrzését és művelését nevezte meg. Ezt tükrözte az első magyar helyesírási szabályzat 1832-es megjelenése is.
Az Akadémia, amelynek ma is látható, neoreneszánsz stílusban épült épülete 1865-ben nyitotta meg kapuit a pesti Duna-parton, hamar az ország tudományos életének centrumává vált és megkerülhetetlen szerepe lett a modern magyar nemzetállam kulturális alapjainak lerakásában.