Sajátos módon segítheti a tudományt a 400 éves zerge jégbe fagyott múmiája
2020. szeptember 8. 18:56 Múlt-kor
Szőrtelen, cserzett bőrre hasonlító horrorisztikus látvánnyá alakult egy 400 éve jégbe fagyott zerge az Alpok olaszországi területén. A tetemre a dél-tiroli Valle Aurina közelében bukkant rá Hermann Oberlechner alpinista és síbajnok, aki a településtől hat órányi gyalogútra túrázott a hegyekben. A férfi a jégből kiálló különös alakra lett figyelmes.
„Az állat testének csak a fele látszott ki a hóból” – mondta el Oberlechner. „A bőr úgy nézett ki, mintha cserzett lenne, teljesen szőrtelen volt, még sohasem láttam ehhez hasonlót. Azonnal fényképet készítettem, és elküldtem az erdésznek, aztán együtt értesítettük a Kulturális Örökség Minisztériumát.”
A felfedezés hasonlít más, nagy magasságban felfedezett jégmúmiákra, mint például a híres Ötzire, akinek 5300 éves holttestét 1991-ben találták meg a szintén Olaszországhoz tartozó Ötz-völgyben. A tudósok éppen emiatt meglehetősen izgatottak: a ritka zergemúmia alapján az ősi maradványok laboratóriumi konzerválásához kívánnak új információkhoz jutni. Ezáltal felkészültebbek lehetnek, amikor legközelebb esetleg emberi múmia kerül elő a jégből.
„A célunk az, hogy tudományos adatok segítségével általánosan érvényes konzerválási protokollt fejlesszünk a jégmúmiákra vonatkozóan” – mondta Albert Zink, a bolzanói székhelyű Eurac Research kutatóközpont múmiákkal foglalkozó intézetének igazgatója. „Ez az első alkalom, hogy ilyen célra használjanak egy állatmúmiát.”
Ahhoz azonban, hogy ez kivitelezhető legyen, a zergemúmiát le kellett hozni a hegyről, mintegy 3200 méter magasságból. A tetemet korábban egy gleccser temette maga alá, amelynek olvadásával nemrég újra a felszínre került.
A zerge elmozdításához a kutatók az olasz hadsereg alpesi hadtestével vették fel a kapcsolatot. Az Eurac jégmúmia-konzerváló specialistája, Marco Samadelli megtervezett és elkészített egy különleges tárolót, amelyet a katonák kampókkal a helikopterük alá erősítettek. A zergemúmiát ezután az Eurac bolzanói laboratóriumába szállították, ahol –5 Celsius-fokon tárolják.
Amíg a jégmúmiák gleccsersírjaikban nyugszanak, szöveteik – és ezáltal DNS-ük – fennmarad. Ahogy azonban a felmelegedő klíma következtében kikerülnek a jégből, bomlásnak indulnak, ezáltal pedig a sejtjeikből kinyerhető genetikai információ is sérülhet.
Samadelli és csapata hosszú kutatás után megállapították az optimális körülményeket a jégmúmiák állagmegóvásához, a zergemúmia azonban lehetőséget nyújt arra, hogy „élesben” is megvizsgálják a DNS-re gyakorolt hatásait e körülményeknek.
„Az ismételt részletes értékelésekkel meg fogjuk tudni erősíteni, hogy milyen változásokon megy keresztül a DNS a külső körülmények változásával” – mondta el Samadelli.
A kutatók arra számítanak, a későbbiekben igen hasznosak lesznek még ezek az adatok. Ahogy a klímaváltozás következtében világszerte olvadnak a gleccserek, vélhetően számos ősi holttest fog még előkerülni, amely mind hordozni fogja a múlt genetikai nyomait.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
