Amikor a régészek Szent Péter csontjait keresték a Vatikán alatt
2020. március 13. 17:48 Múlt-kor
A Rómán belül elhelyezkedő pápai miniállam, a Vatikán fizikailag csupán mintegy száz holdnyi területet foglal el az olasz főváros központjában, azonban felmérhetetlen fontossággal bír a világ több mint egymilliárd katolikus hitű emberének lelkében. A városállam saját történelmét is folyamatosan kutatja, és volt idő, amikor az épületei alatti földben kereste múltja nyomait.
1950-ben már tíz éve folytak az ásatások – amelyeket az indított el, hogy az 1939-ben meghalt XI. Piusz pápa a Szent Péter-bazilika hajója alá kívánt temetkezni –, és számos, évszázadok óta lezárt sírra bukkantak a régészek. A nemzetközi sajtót is izgatta, vajon megtalálják-e az egyházalapító csontjait.
Az egyházi kánon szerint Szent Pétert egy pogány temetőben helyezték örök nyugalomra a Vatikán-dombon Kr. u. 66-ban.
A róla elnevezett bazilika alatt valóban kerültek elő csontok, azonban 1950 decemberében XII. Piusz pápa kijelentette, ezekről nem jelenthető ki minden kétséget kizáróan, hogy az egyházalapító szenthez tartoztak.
Csaknem két évtizeddel később, 1968-ban VI. Pál bejelentette, hogy a bazilika alatt még 1942-ben feltárt csontok kerültek elő újra.
Ezeket eredetileg egy márvánnyal kirakott sírhelyben találtak, és aranyozott bíborszövettel voltak letakarva – egy körülbelül 168 centiméter magas férfiéi lehettek, aki 65 és 70 éves kora között halt meg.
A pápa azt is elmondta, a feltáráson dolgozó „tehetséges és okos emberek” megítélése szerint valóban Szent Péteréi voltak.
E csontokat a nyilvánosság előtt először 2013-ban mutatta be Ferenc pápa, 2019 nyarán pedig egy baráti gesztus keretében I. Bertalan konstantinápolyi ortodox pátriárkára ruházta át őket, aki ezt „bátor” cselekedetnek nevezte.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
