Gigászi bércek és hódítóik százéves fotókon – ilyen volt a hegymászás régen
2020. január 25. 08:29 Múlt-kor
A hegyek a természeti képződmények királyai. Égbetörő csúcsaik és grandiózus méreteik miatt az ember sokáig szakrális és spirituális jelentőséggel ruházta fel az elérhetetlennek és kegyetlennek tűnő ormokat. Ennek ellenére a hegymászás szinte egyidős a finomabban megmunkált eszközök megszületésével: a kötél, a jégcsákány és a hágóvas a magashegységekben élő népek elengedhetetlen kellékei voltak. Már középkori feljegyzések is tanúskodtak a Kárpátok felfedezésére tett kísérletekről, de csak a felvilágosodás után, a természettudományok fellendülésével támadt fel az érdeklődés a Kárpátok hegyvonulatai, és annak minél részletesebb feltárása iránt. A századfordulótól a hegymászás már hobbi- és sporttevékenység, melynek céljai az egyéni kihívások és az emberi teljesítmény határainak feszegetése. A Fortepan képgyűjteménye tanúskodik arról, milyen lehetett a 20. század első felében a magasba törni.