Három eredményes év után véget ér a Vaskor-Duna projekt

2019. szeptember 24. 13:56 MTI

A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfői projektzáró sajtótájékoztatóján Czifra Szabolcs, az intézmény Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóságának munkatársa elmondta: az elmúlt három év során öt ország 9 mikrorégiójában több mint 20 intézmény és mintegy hatvan szakember dolgozott a projekten, amelynek egyik fő célja az volt, hogy közelebb vigyék a szélesebb közönséghez, hogy mi történt 2700 évvel ezelőtt.

A projekt a korai vaskor monumentális régészeti tájaira összpontosított, a programban részt vevő öt Duna menti országban - Ausztriában, Horvátországban, Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában - összehangolt adatgyűjtés és kutatás zajlott. Ezek eredményére építve pedig örökségvédelmi és tájrevitalizációs stratégiákat dolgoztak ki.

Mint mondta, a nemzetközi tudományos együttműködéssel a vaskori világ tudományos párbeszédbe való beemelésén túl a régészeti helyszínek fenntartható turisztikai hasznosítását szerették volna előmozdítani.

Felsorolása szerint a projektben három magyar intézmény vett részt a kezdetektől: az Archaeolingua Alapítvány, az ELTE Régészettudományi Intézete és a Magyar Nemzeti Múzeum. Az első évben még egy negyedik partner, a százhalombattai Matrica Múzeum is csatlakozott a programhoz.

Elmondta, hogy három év alatt négy nemzetközi régészeti tábor, mintegy féltucat tudományos konferencia és kerekasztal-beszélgetés, nyolc kulturális útvonal, valamint egy új vaskori témájú múzeumpedagógia programcsomag valósult meg. Az eredményeket négy nagyobb kiadványban mutatták be.

Ismertetése szerint az 5 országot átfogó kutatási programban újszerű megközelítést jelentett az egységes módszertan alkalmazása és a roncsolásmentes vizsgálatok túlsúlya.

Jerem Erzsébet, az Archaeolingua Kiadó vezetője beszámolt arról, hogy a Vaskor-Duna projekt tudományos és ismeretterjesztő könyvkiadási programja keretében egy módszertani kézikönyv, kilenc kutatási területet (mikrorégiót) bemutató, gazdagon illusztrált tájrégészeti kötet, ismeretterjesztő gyerekkönyv, foglalkoztató füzet és formabontó szakácskönyv jelent meg.

Emellett a vaskori világ sajátságos kulturális örökségének megismerését és bemutatását a helyszíneken kialakított túraösvények - mint például a sopron-várhelyi régészeti tanösvény - teszik lehetővé.

Wollák Katalin régész elmondta, hogy az elkészült tanösvényeken azokra a régészeti jelenségekre is felhívják a figyelmet, amelyeket a mai látogató nem láthat. Ezzel az a céljuk, hogy a jelenleg elrejtett régészeti emlékeket jobban bekapcsolják annak a városnak a vérkeringésébe, ahol találhatóak.

A tájékozódást segítő táblák információihoz az MNM koordinálásával okoseszközökre kifejlesztett Iron-Age-Danube alkalmazás kínál bővebb háttéranyagot. Az élményt pedig szintén a MNM megrendelésére készült kisfilmek teszik teljessé - mondta Pálinkás Adrien projektmenedzser.

Mint kiemelte, az okoseszközökre kifejlesztett Iron-Age-Danube alkalmazás legfontosabb előnye, hogy vezetett sétákat tartalmaz négy ország 8 mikrorégiójában és több nyelven elérhető.

Fábián Szilvia, a MNM Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság projektvezetője beszámolt arról, hogy a program során létrehozott vaskori kulturális utak megvalósítására európai szinten is felfigyeltek. Az Európa Tanács 9 útvonaljavaslatból kettőt emelt ki, melyek elnyerhetik az Európai kulturális út címet, ebből az egyik a Vaskor-Duna projekt alapján vázolt tematikus útvonal.

"Ezzel a sikeres lezárás egy új lehetőség nyitánya is lesz" - hangsúlyozta. Mint monda, a nagyobb nyilvánosságot biztosító Európai kulturális út címet egy összetett, több szakaszból álló kétéves folyamat után lehet elnyerni.