Az MTA vezetésével tárták fel a kommunista diktatúrákkal szembeni ellenkultúrák történetét
2018. november 30. 19:08 MTI
A kommunista korszak ellenkultúrájának magángyűjtőknél és közgyűjteményekben őrzött örökségéről rendeztek nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében, ahol bemutatták többek között az online 15 nyelven elérhetővé tett nemzetközi adatbázist a volt szocialista tömb alternatív kultúrájának mindeddig ismeretlen magán- és közgyűjteményeiről - közölték a szervezők csütörtökön.
Közlésük szerint a nemzetközi adatbázis mellett a konferencián bemutatták a kutatást összefoglaló, mintegy húsz országból 65 szerző közreműködésével készült felsőoktatási kézikönyvet; illetve a középiskolai és egyetemi oktatókat segítő online tananyagokat.
A COURAGE elnevezésű, kommunista korszak ellenkultúráját vizsgáló kutatóprogramot vezető Bölcsészettudományi Kutatóközpont három éven át tizenöt ország kutatóit koordinálta. A COURAGE nemzetközi adatbázisa csaknem száz kutató hároméves munkája nyomán jött létre, és jelenleg 325 gyűjteményről közöl új adatokat.
Mint írják, az adatbázis emellett a levéltári kutatásokat is megújíthatja, mivel új, eddig alig, vagy egyáltalán nem használt források kerülnek a kutatók látókörébe. A közlemény idézi Kovács Évát, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóját, aki kiemelte, hogy az eddig elszórtan létező gyűjteményeket összefogó és bemutató portál által ezentúl összehasonlíthatóvá válik a kommunista diktatúrák hatása a kelet-európai régióban.
A közlemény idézi Apor Péter történészt, a projekt egyik vezetőjét, aki rámutatott arra, hogy az immáron hozzáférhető egyéni életutak és a láthatóvá tett magángyűjtemények megváltoztathatják a korszakról élő, gyakran sematikus képet. A kutatás koordinátora, Horváth Sándor szerint a kutatás eredményei nem csupán a történészeknek, hanem a nagyközönség számára is érthetőbbé teszi, miért áll a mai napig viták kereszttüzében a korszak történelme.
A projektben résztvevő tíz ország előadói többek között arra keresték a választ, hogyan tudtak a kultúra szereplői országhatárokat és a vasfüggönyt is átívelő hálózatokat létrehozni a diktatúra idején. Hogyan sikerült dokumentálni a tiltottnak számító tevékenységeket? Miként volt jelen a titkosszolgálat a kultúra különböző szféráiban?
A közlemény idézi a kutatás eredményeit összefoglaló, több mint hatszáz oldalas kézikönyv egyik szerkesztőjét, Apor Balázst, aki szerint ilyen átfogó kötet a korszak kulturális ellenállásáról még nem született, ezért egyedülálló a maga nemében.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
