Valósággal meggazdagodott a találékony kínai abból, hogy ingyen mosta az aranyásók ruháit
2018. július 5. 12:59 Múlt-kor
A 19. század közepén kitörő kaliforniai aranyláz nem csak az Egyesült Államokat, de Kínát is érintette. Kínaiak tízezrei keltek ekkor útnak, hogy szerencsét próbáljanak. Bár új hazájukban jellemzően kemény diszkrimináció várta őket, egy-egy történet arról tanúskodik, hogy találékonysággal felül tudtak kerekedni a nehézségeken.
John-John, avagy a cseles kínai legendája
1848. január 24-én James W. Marshall – az indiánok százait rabszolgasorban tartó hírhedt kaliforniai nagybirtokos, John Sutter egyik alkalmazottja – éppen egy vízimalom építési munkáit ellenőrizte, amikor valami csillogóra lett figyelmes a partmenti iszapban. Az ekkor kihalászott aranyrög híre futótűzként terjedt végig az Egyesült Államokon és hamarosan emberek százezrei keltek útnak Kalifornia felé az arany jelentette gazdagság reményében.
A kaliforniai aranyláz híre a tengerentúlra, Kínába is eljutott, ahonnan az 1850-es években mintegy 25 ezer bevándorló érkezett ekkor. Az aranyláz időszakában több népszerű népi legenda is kialakult, amelyek közül a legismertebb egy Weaverville városában letelepedett kínai férfi története. Hasonlóan számos más kínaihoz, környezete őt is csak a „hangzatos” John-John névvel illette.
John-John hamarosan köznevetség tárgyává vált, miután városszerte elterjedt, hogy ingyen mossa az aranyásók ruháit. A bányászok persze éltek az adódó lehetőséggel és lassan már mindenki hozzá vitte a szennyesét. A félbolondnak nézett John-John azonban korántsem volt olyan együgyű: rájött ugyanis, hogy az egész nap aranymosással és aranyásással foglalatoskodó férfiak ruháinak szálai közé gyakran ragad valamennyi aranypor, sőt egy-egy gyűrődésben akár apró rögökre is lelhet.
John-John így szorgalmasan mosta a bányászok ruháit és összegyűjtött belőlük minden aranyat, amit csak lehetett. Évekkel később egy másik aranyásó beszámolója szerint a találékony kínai már Sacramento városában élt meglehetősen jómódban.
Életéhez egy másik történet is kapcsolódik. A korban a kínaiakkal szembeni előítéletek egyik „legnépszerűbbike” az volt, hogy mindannyian ugyanúgy néznek ki. John-John ezt sem volt rest a saját előnyére fordítani és szervezett maga köré egy építőbrigádot, akikkel nekilátott egy Coulterville közelében tervezett épület felhúzásának. A munka végeztével megbízójuk ki is fizette mind a 18 munkás bérét. John-John trükkje ekkor mindössze annyi volt, hogy a brigádban mindössze 10 munkás volt, így ő maga összesen kilenc alkalommal járult a megbízó elé, felvenni tőle a fizetését.
Ma már persze nehéz megállapítani ezeknek a leginkább szájról szájra terjedő történeteknek a valóságtartalmát. Ugyanakkor John-John életének számos eleme, így az aranyásás, a ruhamosás és a fehér emberek vele szembeni előítéletessége, sokat elárul a kínai-amerikaiak korai történelméről.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
