Brutális vérbosszú áldozata lehetett a 11. században élt beduin
2018. május 18. 17:47 Múlt-kor
Levágott fej és jobb kéz – a vérbosszú ősi jelei. A 10-11. század környékén élhetett az a 25 és 40 év közötti férfi, akinek brutálisan megnyomorított maradványaira egy Jeruzsálemtől néhány kilométerre lévő barlangban találtak rá.
A vérbosszú ténye már a Bibliában is megjelenik, az egyik leghíresebb pedig több mint 2500 évvel ezelőtt, az ókori Görögországban zajlott le, és kylóni vérbűn néven vonult be a történelembe. Külón egy előkelő attikai nemzetség tagja volt (emellett egykori olimpiai bajnok futó), aki apósa, a megarai türannosz támogatásával puccskísérletet akart végrehajtani Athénban Kr. e. 632-ben. Az Akropolisz elfoglalása kudarcba fulladt, Külón és hívei a Pallasz Athéné-templomban kerestek menedéket. Ígéretet kaptak, hogyha kijönnek onnan, megkímélik az életüket, ám az Alkmaiónida nemzetségből való Megaklész fegyvereseivel végül lemészárolta őket. Ezt követően a két család között éveken át húzódó vérbosszú kezdődött, amíg Drakón egyik törvényével gátat nem szabott a vérbosszúnak, vagyis a rokonok önbíráskodásának.
A Jeruzsálem környékén fellelt, 10-11. század környékén élt férfi maradványai a kutatók szerint a legrégebbi középkori régészeti bizonyíték a vérbosszúra. Úgy vélik, a 25-40 év közötti férfi a koponyájára mért méretes csapás következtében hunyt el, és a tény, hogy a barlangban csupán a fejét és a jobb kezét találták meg, arra utal, hogy egy vérbosszú áldozatával állunk szemben. Hagyományosan ugyanis így „jelezték” a térségben, hogyha valakit bosszúból gyilkoltak meg.
Az Izraeli Régiségügyi Hivatal (IAA) és a Tel Aviv-i Egyetem szakértői az emberi maradványokat a Jeruzsálem környéki dombokon, az elszigetelt Avshalom-barlangban találták meg. „Nem jártak arra seregek, nincs falu, amelyet elpusztítottak. Ez egy személyes jellegű erőszakos cselekedet volt” – magyarázta Yossi Nagar antropológus a Háárecnek. „A legvalószínűbb hipotézis szerint a koponyát és a feltehetőleg egy jobb karból származó csontokat szándékosan hozták el ebbe a távoli barlangba” – tette hozzá. A barátságtalan és kevéssé látogatott hely tökéletes volt a maradványok elhelyezésére. A csontokon lévő jelek arra utalnak, hogy nem egy szimpla gyilkosságról van szó, hanem egy véres viszály előzhette meg az erőszakos tettet.
„A koponya két traumatikus sérülés jeleit is mutatja, amelyek már gyógyulásnak indultak. Ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az áldozat korábban is szenvedett már erőszakos sebesülést a fején. Ugyanakkor vannak olyan sérülések is, amelyek a halálához időben igen közeliek” – mondták nyilatkozatukban a kutatók.
A fej és a jobb kéz levágása a vérbosszú szimbolikus jele, vélik a szakemberek, akik egy 20. század eleji szövegre hivatkoznak, amely a vérbosszú történetét fejti ki. A gyilkosnak be kellett mutatnia a családnak az áldozat fejét és jobb kezét, hogy bizonyítsa: végrehajtotta küldetését. Az antropológusok úgy vélik a koponya vizsgálata után, hogy egy helyi beduin törzs tagja lehetett, akik között a vérbosszúnak különösen nagy hagyománya volt Jordániától az Arab-félsziget keleti részéig bezárólag.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
