Viktória királynő körültekintő házasságpolitikája sem tudta megakadályozni az első világháborút

2018. május 17. 15:02 Múlt-kor

„Viktória leszármazottai gyakorlatilag automatikusan bekerültek a világ legexkluzívabb társkereső hálózatába” – mondja Deborah Cadbury, a „Viktória királynő házasságközvetítése: Az Európát alakító uralkodói házasságok” című könyv szerzője. Cadbury azt is elárulta: unokái szerelmi életének végkifejletét maga a királynő szabályozta.

De ezek a végkifejletek nem voltak mindig boldogak, ráadásul unokái házasításával Viktória akaratlanul hozzájárult egy világháborúhoz. A királynő egyszerre segített létrehozni és lerombolni a modern Európát.

Korántsem volt szokatlan, hogy egy uralkodó befolyást gyakorol családtagjai házasságaira. Az 1772-es angol királyi házassági törvény megadta a trón birtokosának azt a jogot, hogy családja bármely készülő házasságát megvétózza. Viktória azonban nem állt meg a neki nem tetsző párosítások megakadályozásánál. Úgy tartotta, egész Európa politikáját tudja befolyásolni, ha ő mondja meg, kivel házasodnak családtagjai. „Minden egyes házasság a 'puha' hatalomgyakorlás eszköze volt” – mondja Cadbury. Viktória a brithez hasonló stabil, alkotmányos monarchiák elterjedését szerette volna látni a kontinensen.

Szerencséjére volt éppen elegendő családtagja, akivel ezt megtehette. A királynőnek kilenc gyermeke és 42 unokája volt. Közülük végül heten ültek Európa trónjaira Oroszországban, Görögországban, Romániában, Nagy-Britanniában, Németországban, Spanyolországban és Norvégiában – és mind beálltak valamelyik oldalra az első világháborúban, borzalmas következményekkel.

Némelyik unoka panasz nélkül követte a nagymama utasításait. Albert Viktor nevű unokája a trónöröklés sorrendjében a második volt, Viktória utasítására pedig megkérte Mária tecki hercegnő kezét. Viktória kedvelte a német hercegnőt (aki egyúttal rokon is volt) higgadtsága és kiegyensúlyozottsága miatt, és nyomást gyakorolt Albert Viktorra, hogy vegye feleségül, annak ellenére, hogy a herceg a híresztelések szerint homoszexuális volt. Kötelességtudóan megkérte a hercegnő kezét, majd tragikus módon elhunyt influenzában 1892-ben. Viktória ezután Albert Viktor fivérét, Györgyöt utasította, hogy kérje meg Mária hercegnő kezét. Mária igent mondott, és a későbbi V. György feleségeként népszerű királyné lett.

Nem minden unoka követte azonban ily szolgaian Viktória parancsait. Kedvenc unokája, Hesseni Aliz beleszeretett Romanov Miklós orosz trónörökösbe. Viktória elborzadt. Barbárnak és korruptnak tartotta az oroszokat, és megtiltotta a házasságot. „A nagyinak persze igaza volt” – mondja Cadbury – „de Aliz szerelmes volt.” A hercegnő kétszer is kénytelen volt elutasítani Miklóst, később azonban Viktória vonakodva beleegyezett párválasztásába, így Aliz nem sokkal azelőtt feleségül ment Miklóshoz, hogy cárrá koronázták. Szerelmük erős volt, de tragikus végre volt ítélve: Miklós uralkodása alatt Oroszország forradalomba és polgárháborúba süllyedt, a brit unokatestvér, V. György pedig politikailag kellemetlennek tartotta a segítségnyújtást, így elmulasztotta. Miklóst, Alizt (akit ekkor már Alekszandra Fjodorovna cárnéként ismert a világ) és öt gyermeküket végül 1918-ban kivégezték a bolsevikok.

Miután az unokatestvérek elfoglalták trónjaikat, gyakran kerekedtek köztük ellentétek. Viktória legpörlekedőbb unokája II. Vilmos német császár volt. Az idős királynő által egyik legsikeresebb párosításának tartott házasságból született: szintén a Viktória nevet viselő („Vickynek” becézett) lánya és Vilmos porosz herceg frigyéből. II. Vilmost azonban nem lehetett a nagymama egyetlen szigorú szavával szabályozni, mint a legtöbb unokát.

Ahogy közeledett a háború, Vicky csaknem árulással felérő leveleket írt brit édesanyjának, akkora riadalommal töltötték el fia intézkedései. 'Félelemmel és borzongással gondolok a jövőre' – írta 1897-ben Viktóriának. 'Őrületbe kergeti az embert belegondolni az eljövendő borzalmakba.' Ezek a borzalmak lassan behálózták egész Európát, ahogy Viktória unokái, házastársaik és országaik egyre nacionalistábbá és egymással ellenségesebbé váltak. Ahogy Európa hatalmi egyensúlyát az összeomlás fenyegette, blokkokba tömörültek, sokszor saját rokonaikkal szemben. V. György brit király és II. Miklós orosz cár egyaránt ellenezte II. Vilmos német császár politikáját, és a jó diplomáciai kapcsolatok, amelyeket Viktória házasságkötéseivel létrehozni remélt, elkezdtek szertefoszlani.

Miközben az első világháborút eredményező erők ránehezedtek Viktória unokáira, mondja Cadbury, az uralkodók unokatestvéri kapcsolatai „gyakorlatilag jelentéktelenné” váltak. A végeredmény maga volt a tragédia. „Unokatestvér árulhatott el unokatestvért, férj válhatott feleség ellenségévé, és még nővérek is szembefordulhattak egymással” – mondja Cadbury. A következmények elképesztőek voltak: az első világháborúban több ember halt meg, mint bármely korábbi konfliktusban, Európa pedig romokban hevert. Viktória királynő eddigre 17 éve halott volt, de az általa keresztülvitt házasságok továbbra is meghatározták a kontinens életét.

Ahogy Viktória unokája, Viktória Melitta, aki Viktorija Fjodorovna néven Kirill Vlagyimirovics Romanov orosz nagyherceg felesége volt, írta unokatestvérének, Mária román királynénak 1917-ben, nem lehetett semmi jóra számítani: „sem büszkeségre, sem reményre, sem pénzre, sem jövőre”. Viktória unokái közül sokak számára a háború nem csak boldogságuk, de uralkodásuk végét is jelentette. A háború végére a török, az osztrák–magyar, a német és az orosz monarchia is elesett.

Manapság a brit uralkodó kevesebb ellenőrzést gyakorol családja házasságai felett. Habár továbbra is beleegyezését kell adnia, mielőtt azok létrejönnének, a kiterjedt uralkodói dinasztiákat ma már nem házasságközvetítéssel hozzák létre. Sokak számára azonban továbbra is „a legcsodásabb mesének” tűnhet az uralkodói párválasztás, mondja Cadbury. A herceg és hercegnő igaz szerelemre találása sokak álma, de Viktória több unokájának az esküvő utáni időszak inkább rémálommá vált.