A németek bocsánatot kérnek a 20. század eleji délnyugat-afrikai vérengzésekért
2016. július 14. 09:52 MTI
A német kormány hivatalosan népirtásként ismeri el a német csapatok által a 20. század elején az egykori délnyugat-afrikai gyarmaton, a jelenlegi Namíbia területén elkövetett vérengzéseket és bocsánatot kér miattuk - mondta a német külügyminisztérium szóvivője szerdán Berlinben.
Sawsan Chebli a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy a Német Császárság csapatai által a herero és nama törzs ellen elkövetett népirtás ügyében a namíbiai kormánnyal 2014-ben kezdett párbeszéd az idén lezárulhat, és eredménye a tervek szerint azt lesz, hogy a német fél bocsánatot kér, a namíbiai fél pedig elfogadja a bocsánatkérést. Ebből azonban nem következik, hogy Németország pénzügyi kárpótlással tartozik a népirtásért - mondta Sawsan Chebli.
A külügyi szóvivőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a Frankfurter Rundschau című lap szerdán ismertette az ellenzéki Baloldal parlamenti (Bundestag-) frakciójának írásbeli kérdésére adott választ, amely szerint a népirtás nemzetközi jogi fogalmát megalkotó ENSZ-egyezmény alapján nemcsak az egyezmény életbe lépése - 1951 - után történt népirtásokat lehet népirtásnak nevezni, hanem korábbiakat is, de ezekben az esetekben a minősítés nem von jogi következményeket - így például jóvátételi, kárpótlási kötelezettséget - maga után.
Hasonló vélekedés alapján minősítette a Bundestag június elején népirtásnak az Oszmán Birodalomban 101 éve végrehajtott örményellenes mészárlásokat. Sawsan Chebli azonban hangsúlyozta, hogy a kormány nem az örmények elleni népirtásról szóló Bundestag-határozat nyomán jutott arra a belátásra, hogy a németek is népirtást követtek el a 20. század elején, hanem már huzamosabb ideje az az álláspontja, hogy népirtásnak minősülnek az úgynevezett Német Délnyugat-Afrika területén történt vérengzések.
Ruprecht Polenz, a namíbiai kormánnyal zajló tárgyalásokat német részről vezető kormánymegbízott a napokban egy lapinterjúban azt mondta, hogy a múltfeldolgozás és megbékélés jegyében politikai képzési és diákcsere programokat indíthatnak, és akár infrastruktúra-fejlesztések is kezdődhetnek német finanszírozással az afrikai országban, például az ivóvízellátás területén.
A gyarmatosító németek ellen 1904 és 1908 között kezdett felkelések elfojtását a nagyjából 100 ezer fős herero törzsből alig 10 ezren élték túl, és a Német Császárság csapatai csaknem teljesen kiirtották a nama törzset és több más kisebb népcsoportot is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
