Háromszor nagyobb volt Knósszosz ősi városa, mint korábban gondolták
2016. január 13. 13:10 MTI
A legutóbbi régészeti feltárások felfedték, hogy Európa legősibb városa, Knósszosz háromszor nagyobb kiterjedésű volt, mint azt a korábbi kutatások alapján feltételezték, és a település még a korai vaskorban (i. e. 1100-600) is virágzó kereskedelmi központként funkcionált.
A feltárások azt sugallják, hogy ez az ősi város, amely a minószi civilizáció központja volt a bronzkorban (i. e. 3500-1100), társadalmi, gazdasági rendszerének i. e. 1200 körüli összeomlása után ismét felemelkedett, és az égei-, valamint a földközi-tengeri térség fontos kereskedelmi központja volt - ismertette legújabb feltárásainak eredményeit Antonis Kotsonas, a Cincinnati Egyetem tanára az amerikai régészeti intézet San Franciscóban rendezett tanácskozásán.
Kotsonas emlékeztetett arra, hogy Knósszosz a bronzkorban a minószi kultúra virágzó központja volt. A szakemberek már több mint egy évszázada tanulmányozzák a város bronzkori maradványait, ám a legújabb kutatások a bronzkorra, a minószi kultúra hanyatlása utáni időszakra összpontosítanak. A Kotsonas által vezetett programban az elmúlt tíz évben hatalmas mennyiségű kerámiát, műtárgyat tártak fel a vaskorból. A relikviákra egy nagy kiterjedésű, eddig feltáratlan területen bukkantak rá. Kiderült, hogy a település jelentős mértékben növekedett a korai vaskorban, és nőtt a görög szárazföldről, Ciprusról, a Közel-Keletről, Olaszországból, Szardíniáról és a Földközi-tenger nyugati térségéből érkezett termékek mennyisége és minősége is.
"Egyetlen ilyen térségbeli településnek sem volt ilyen széles körű behozatala. Az importáruk között voltak bronzból és más fémekből készült tárgyak, ékszerek és más ékességek, valamint kerámiák" - magyarázta. Hozzátette, hogy a leginkább sírokból feltárt anyagok többsége jól tükrözi a közösség gazdagságát, mivel abban az időszakban a státuszszimbólumokat a halottakkal együtt eltemették. Ez egy sűrűn lakott, egymagvú település volt a Knósszosz-völgyben elnyúlva.