Máig érzékelhető a Stasi hatása az egykori NDK területén

2015. augusztus 10. 09:36 MTI

A bonni nemzetközi munkaügyi kutatóintézet (IZA) tanulmánya szerint ahol a Stasi sok úgynevezett nemhivatalos munkatársat - besúgót - foglalkoztatott, ott gyengébb a gazdaság, alacsonyabb a választási részvétel és nagyobb mértékű a népességfogyás. Az intézet kutatói a Stati iratanyagát kezelő hivatal kimutatásait vetették össze gazdasági-társadalmi mutatókkal. Először a járási szintig lebontva megvizsgálták, hogy hol mennyi besúgó dolgozott az állambiztonságnak, majd azt elemezték, hogy a Stasi jelenlétének, tevékenységének intenzitása milyen összefüggést mutat az 1989 utáni gazdasági, demográfiai folyamatokkal és a politikai részvétel alakulásával.

Az egykori NDK területe - hat német tartomány - az ország újraegyesülése óta elvesztette a lakosságának 15 százalékát. Ez a népességfogyás pedig nagyjából 40 százalékban arra vezethető vissza, hogy az emberek olyan helyekről vándoroltak el, ahol különösen sok besúgó dolgozott. A rendszerváltás idején megindult első kivándorlási hullám révén valószínűleg ördögi kör alakult ki, az első hullám váltotta ki a kilencvenes évek végén megindult másodikat, amellyel főleg fiatal és jól képzett emberek távoztak az ország nyugati részébe - vélekednek az IZA kutatói.

Adataik szerint ahol a Stasi jelenléte erős volt, ott tartósan gyengült a bizalom az emberek között és az állami intézményekkel szemben, ami tovább rontotta a gazdasági kibontakozás esélyeit. Ezt mutatja egyebek között, hogy a cégalapítások száma éppen azokban a térségekben a legalacsonyabb, amelyekben a legsűrűbb volt a besúgók hálózata.

A volt NDK területén együttvéve a munkanélküliségi ráta a jelenlegi 9 százaléknál 1,8 százalékponttal alacsonyabb lenne, a 100 ezer főre jutó szabadalmak száma pedig 13 helyett 19 lenne, ha nem károsodott volna a társadalmi bizalom a Stasi miatt, a választási részvételi arány pedig 1,8 százalékkal lenne magasabb. Mindent egybevetve az adatok arra utalnak, hogy "az állami megfigyelés gazdasági és társadalmi költségei nagyok és még mindig érezhetőek" - állapították meg az IZA kutatói tanulmányukban, amelyről a Die Welt című lap számolt be.