Cecil oroszlán gyilkosa elbújhat Teddy Roosevelt mellett
2015. augusztus 4. 13:37
Amióta Walter James Palmer nemrég megölte Cecilt, a világ egyik leghíresebb oroszlánját, a vadászat kérdésköre a világsajtó érdeklődésének középpontjába került. A minnesotai fogorvos trófeagyűjteménye azonban eltörpül a Theodore Roosevelt egykori amerikai elnök által lelőtt állatok számához képest.
Teddy Roosevelt 1909-ben fiával, Kermittel együtt vett részt egy - a minden idők egyik legnagyobb vadászaként számon tartott - R. J. Cunninghame által vezetett expedíción Kelet-Afrikában (a mai Kenyában, Kongói Demokratikus Köztársaságban és Szudánban). Az elnök - akire egyébként az anekdota szerint nagy hatást gyakorolt Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című műve - 1910-ben könyvet írt afrikai élményeiről, amelyben egy részletes listát közölt az általa és fia által lelőtt állatokról. Fiával együtt ketten összesen 512 állat - többek között 17 oroszlán, 29 zebra, 27 gazella, 9 fekete és fehér majom, 8 víziló, 2 strucc, egy pelikán, valamint legalább 4 krokodil - életét oltották ki.
Bár Roosevelték körülbelül egy tucat trófeát megtartottak maguknak, sok, az expedíció tagjai által elejtett állat pedig ételként került az asztalra, az elnök a zsákmány nagy részét tudósoknak, vagy a washingtoni Smithsonian Intézetnek ajándékozta, ahol aztán kitömték az állatokat. A számos tudós bevonásával zajló vadásztúra egyébként hivatalosan a Smithsonian-Roosevelt Afrikai Expedíció néven futott, és a résztvevők összesen több mint 11 ezer példányszámot számláló zsákmánnyal - a vadállatok mellett növényekkel, valamint bogarakkal - tértek haza
Az elnök tisztában volt azzal, hogy a hobbivadászat "ugyanúgy kifogásolható, mint az öncélú kegyetlenség és barbárság bármely más formája". Bár Roosevelt és társai vitathatatlanul nagyon sok állatot öltek le, az általuk ejtett zsákmány nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az amerikaiak kicsit jobban megismerjék a rejtélyes afrikai kontinenst és annak állatvilágát. Az expedíció alapvető céljának tehát a tudományos ismeretek bővítését tekintették. Az elnök azonban azt sem rejtette véka alá, hogy a vadászat pillanatai roppant izgalmasak voltak, és az elefántorvvadászokra még irigykedett is egy kicsit, amikor kifejtette, hogy kevés "szakma" képviselőinek lehet része több kalandban, és kell megküzdeniük több veszedelemmel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
