Sötét titokra derült fény Vilniusban
2015. május 21. 16:39
A litvánok mindig is gyanakodva tekintettek a Vilnius peremterületén lévő, ma már graffitikkel borított elektromos áramellátóra, amelynek lombos fákkal övezett falai nem a hagyományos téglából, hanem a számára egyfajta bunkerjelleget kölcsönző és igen drága gránitkövekből épültek fel. Amikor idén májusban tüzetesebben is megvizsgálták a titokzatos épületet, félelmetes titokra derült fény: a kövek valójában héber feliratokat rejtő sírkövek.
A rémisztő felfedezés Giedrius Sakalauskas nevéhez köthető, aki szerint a gránitkövek az út túloldaláról származnak, ahol az 1960-as évekig egy nagyméretű zsidótemető állt, amíg a szovjetek le nem dózerolták, adta hírül az AP.
Litvániának egykor nagyszámú és vibráló zsidó közössége volt, a náci megszállás során azonban tekintélyes részük elpusztult, a kis számú túlélővel pedig a szovjetek is igen mostohán bántak, miután visszafoglalták a balti állam területeit. „Hitler fizikailag akarta eltüntetni a zsidókat a föld színéről, Sztálin pedig a zsidóság emlékét is el akarta törölni, gondosan ügyelve arra, hogy semmi se maradjon” - mondta Simonas Gurevicius, akinek családja a náci üldöztetés elől orosz földekre menekült, ahonnan csak a háború után tért haza.
A régészek a hét elején erősítették meg, hogy a vilniusi áramellátó valóban zsidó sírkövekből áll, amelyek a közeli temetőből származnak. A főváros polgármestere, Remigijus Simasius ígéretet tett, hogy bár a központ több ezer család áramellátását biztosítja, megtalálják a módot, hogy a kövek a megfelelő helyre kerüljenek.
A felfedezés újra felveti azt az igen kényes kérdést, vajon hány litván épület felhúzásánál pótolták a hiányzó építőanyagot héber feliratú sírkövekkel. E téma Litvánia 25 éves függetlensége óta nem először került a figyelem középpontjába. Az áramellátó nem az első ilyen példa. Az 1990-es években a hatóságok eltávolították a Vilnius legmagasabb pontjára, a Tauro-hegyre vezető lépcsőfokokat, miután kiderült, hogy azok egykoron szintén temetői fejfákként szolgáltak.
A polgármester elmondása szerint még két nyomozás folyik hasonló ügyben: a vilniusi evangélikus templom - a szovjet érában moziként használták - bejáratához vezető lépcsősora, valamint az egyik gimnázium külső fala esetében merült fel a gyanú, hogy egy részük sírkövekből áll.
„A szovjet korszak öröksége szégyen a városunkra nézve, mindenképpen meg kell találnunk a megfelelő megoldást” - mondta a polgármester az AP-nek. A 2. világháború előtt mintegy 240 ezer zsidó élt Litvániában, fővárosát, Vilniust a gazdag zsidó kulturális élet miatt „Észak Jeruzsálemének” hívták. A német megszállás (1941-1944) alatt a nácik és a velük együttműködő helyiek a litvániai zsidók 90 százalékát (mintegy 220 ezer főt) kiirtották. A 3,5 milliós balti országban ma csupán ötezer zsidó él.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
