Gyökeresen megváltozhat az evolúcióról alkotott képünk

2015. május 21. 15:43

A leletek elsőként szolgálnak közvetlen bizonyítékkal arra, hogy az ember korai ősei már rendelkeztek azokkal a képességekkel, amelyek borotvaéles kőeszközök megalkotását is lehetővé tették számukra. A felfedezés a kutatókat a környezeti és evolúciós kényszer szerszámkészítés megjelenésében betöltött szerepével kapcsolatos eddigi nézetek felülvizsgálatára késztetheti. 

Bár a tudósok azzal eddig is tisztában voltak, hogy egyes majomfélék - többek között diófeltörésre és egyéb problémák megoldására - már használtak kőeszközöket, de mindeddig csak a Homo nemzetség tagjainak tulajdonítottak a kőszerszámkészítéshez szükséges képességeket. 

"A hagyományos nézet évtizedeken át az volt, hogy a legkorábbi kőeszközöket a Homo nemből kikerülő első egyedek készítették el" - magyarázta a New York-i Stony Brook Egyetem régésze, a kutatást vezető Sonia Harmand. A Homo nemzetség szerszámkészítésben játszott elsőségébe, mint az ember evolúciós fejlődésének alapjába vetett hit azonban úgy tűnik, tévútnak bizonyult.

Bár bizonyos nyomok - mint a 2009-ben Etiópiában feltárt 3,4 millió éves, a hús csontokról kövekkel történő lefejtését valószínűsítő állati maradványok - már korábban is utaltak a Homo habilis megjelenése előtti primitív eszközhasználatra, mivel azonban a helyszínen nem találtak szerszámokat, nem tudni, hogy kézi készítésű eszközök voltak-e, vagy egyszerűen csak éles kövek.

Az eddig ismert legkorábbi, kézzel készített, az Oldowan-kultúrához köthető kőszerszámok mintegy 2,6 millió évvel ezelőttre datálhatók, vagyis a most felfedezett tárgyakat ennél mintegy 700 ezer évvel korábban alkották meg. "Nem csodálkozunk azon, hogy 2,6 millió évesnél régebbi kőszerszámokat találtunk, mivel paleoantropológusok az utóbbi évtizedben azt hangoztatták, hogy ilyeneknek valahol lenniük kell" - mondta Harmand. "Azon viszont meglepődtünk, hogy a megtalált tárgyak jóval korábbiak az Oldowan-szerszámoknál" - tette hozzá a kutató.

Azt továbbra is homály fedi, hogy a nemrég feltárt kőeszközöket kik használhatták. A feltételezések szerint akár egy ismeretlen, kihalt emberféléhez, esetleg az Australopitechusok neméhez tartozó egyed, vagy a Kenyanthropus néven ismert hominin -  amelynek 3,3 millió éves koponyáját 1999-ben a most megtalált eszközöktől mintegy fél kilométerre fedezték fel - is készíthette a tárgyakat.

Az eszközökre 2011-ben gyakorlatilag véletlenül találtak rá. A kutatók a kiszáradt Turkana-tóban egy alkalommal ahelyett, hogy jobbra fordultak volna, balra kanyarodtak. El is tévedtek, ám az ismeretlen helyszín nagyon ígéretesnek tűnt. A régészek 2012 végéig 149 tárgyat találtak a Lomekwi 3 névre keresztelt feltárási területen.

A kutatók eddig úgy gondolták, hogy a kőszerszámkészítés a klímaváltozással, az erdők összezsugorodásával és a szavannás területek terjedésével is összefüggésbe hozható. A talaj, valamint a helyszínen talált állatmaradványok szénizotópos vizsgálata során azonban kiderült, hogy a régészeti lelőhely korábban részben egy erdős, bozótos terület volt. Ez azt jelenti, hogy a Homo nemzetség számára a szavannás terepen való túléléséhez nélkülözhetetlen forradalmi újításokat már korábban, erdős környezetben bevezették.

A szakértők emellett a felfedezésből kiindulva feltételezik, hogy a szerszámkészítéshez nélkülözhetetlen képességek kifejlődéséhez szükséges változások már 3,3 millió évvel ezelőttnél korábban végbementek az agyban és a gerincvelőben.

A kutatók lézeres és mikroszkópos vizsgálatokkal igyekeznek kideríteni, pontosan hogyan használhatták a tárgyakat. A régészek folytatni fogják a munkát, és Sonia Harmand úgy gondolja, akár még régebbi, még kezdetlegesebb kőeszközöket is találhatunk a feltárási területen.