Megilleti-e a szerzői jog egy háborús bűnöst?

2015. április 24. 11:49

"Nem szabad fizetni egy háborús bűnösnek"

Áll a bál Németországban, miután Cordula Schacht jogász Joseph Goebbels örököseinek nevében szerzői jogi pert indított a Random House Németország és Peter Longerich, a University of London modern német történelmi tanszékének professzora, a Goebbels című könyv szerzője ellen a szerzői jogdíj meg nem fizetése miatt. A hölgy egyébként Hjalmar Schacht lánya: Schacht volt a Reichsbank elnöke, illetve a Harmadik Birodalom gazdasági minisztere, a nürnbergi per vádlottjaként a nemzetközi bíróság elé került, de felmentették, 1970-ben, 93 éves korában hunyt el.

A holokauszt és a náci Németország neves kutatója, Peter Longerich Joseph Goebbelsről szóló új biográfiájában meglehetősen sokat idézett a propagandaminiszter 2010-ben publikált naplójából, ám azért a felperes állítása szerint a kiadó nem fizetett jogdíjat. Az angol kiadás - amely a Penguin Random House UK és a Bodley Head gondozásában jelenik meg - május 7-én kerül a könyvesboltokba Nagy-Britanniában - írta a brit The Guardian című napilap.

Rainer Dresen, a Random House Németország jogtanácsosa szerint az ügy kapcsán egy igen fontos elv forog kockán. "Meggyőződésünk, hogy nem szabad fizetni egy háborús bűnösnek" - mondta a szakember. Ahogy azt a The Guardiannak adott interjújában felidézte, igencsak meglepődött, amikor Schacht először lépett kapcsolatba a kiadóval a Goebbels-örökösök képviselőjeként, a jogásznő ugyanis pénzt követelt a naplórészletek közléséért. "Nem akarom elhinni, hogy valaki a szerző jogdíjból akar részesülni Goebbels mondatai után" - fogalmazott Dresen.

A jogtanácsos ekkor azzal a meglepő javaslattal állt elő, hogy csak abban az esetben fizetnek szerzői jogdíjat, amennyiben a pénzt felajánlják egy holokauszt emlékközpontnak, ám Schacht visszautasította az ajánlatot, mondván: a pénz Goebbels családját - köztük a náci politikus testvéreinek leszármazottjait - illeti meg.

Goebbels, a propagandaminiszter

Az 1933-as náci hatalomátvétel után Joseph Goebbels lett a Nemzeti Közfelvilágosító és Propagandaminisztérium, s a Birodalmi Kultúrkamara vezetője, ő ellenőrizte a sajtót, a rádiót, a színházat, a filmet, a zenét és a képzőművészetet. Gyakori vélekedés szerint Goebbels ötletére gyújtották fel a Reichstag épületét, 1938. november 9-én pedig az ő tervei alapján hajtották végre a Kristályéjszakát, amelynek során a nemzetiszocialista félkatonai alakulatok zsidó tulajdonú üzleteket fosztottak ki, illetve megölték tulajdonosaikat.

Goebbels Hitler legközelebbi munkatársai közé tartozott, fanatikusan hitt a Führerben, akit elkísért legutolsó tartózkodási helyére, a Führerbunkerbe is. Hitler és Eva Braun a Vörös Hadsereg Berlin felé tartó menetelése közepette, 1945. április 30-án követett el öngyilkosságot. Állítólag Magda vetette fel, hogy előbb mérgezzék meg, majd gyilkolják meg gyermekeiket. Ezt követően Goebbels előbb feleségével, majd magával végzett, holttesteikre a szövetségesek bukkantak, a róluk készített felvételek az egész világot bejárták.

Longerich úgy véli, hogy az ügynek fontos következményei lesznek a cenzúra működésére vonatkozóan. "Ha elfogadjuk, hogy egy magánszemély birtokolja Goebbels naplójának szerzői jogát, akkor - elméletileg - ezt a személyt illeti meg a kutatás irányításának joga is" - fogalmazott. A kiadó ugyanakkor megkérdőjelezi a szerzői jog érvényét is, mivel azt - először teljes terjedelmében -posztumusz tervezték kiadni. Mikor a szövetségesek Berlint támadták, a kiadó irodái megsemmisültek, és velük veszett a szerződés is; ráadásul Goebbels egyik 1936-os bejegyzésében maga írja, hogy később szeretné megjelentetni naplóját, ezért Dresen szerint a szerzői jog a bajor államot illeti meg.

Goebbels 1924 és 1945 között írt naplója - amelynek szerzői joga egyébként 2016. január 1-jén jár le - a korszak különleges dokumentuma, amely fényt vet a náci gondolkodásmódra, a vezetők viszonyaira, Hitler terveire és a németországi állapotokra. A naplót Goebbels 1941-ig kézzel írta, majd diktálta, propagandacéllal 1932-ben publikálta. Az utókorra 4 ezer kéziratos és 16 ezer gépelt oldal maradt, ezeket különböző helyeken találtak meg - jó részét csak 1992-ben -, magyarul 1994-ben jelent meg belőle egy válogatás. Szövegeiből kitűnik, hogy Goebbels a magyarokat éppúgy gyűlölte, mint a zsidókat.