Ön megszagolna egy 170 éves sört?

2015. március 6. 14:40

A palackokat 50 méter mélyen, a Balti-tenger fenekén, a finnországi Aland-szigetek mellett egy, az 1840-es években elsüllyedt szkúner rakományában találták meg. 2010-ben a búvárok 145 pezsgőt is találtak a hajó roncsa között, a Veuve Cliquot cég, a chalonne-i Juglar pezsgőgyár és a Heidsieck ház termékeit. Az öt sörös üveg közül csak négyet sikerült megvizsgálni, egy ugyanis még a búvárrégészek csónakjában eltörött.

A John Londesborough (Technical Research Center of Finland, VTT) vezette kutatócsapat szerint némi sós tengervíz szivárgott az alkoholos nedűbe, amely így (legfeljebb 30 százalékig) felhígult, pedig valószínűleg sokkal magasabb alkoholtartalma lehetett a mai sörökénél. De még így is elég eredeti összetevő maradt meg ahhoz, hogy a szakemberek megállapíthassák, a 170 éves alkoholos ital íze nagyjából ugyanolyan lehetett, mint a maiaké - olvasható a Journal of Agricultural & Food Chemistry szakfolyóirat múlt hónapban megjelent számában.

Mikor kinyitották a két üveget, azonnal megcsapta a kutatókat a sör bukéja: élesztőkivonat, dimetil-szulfid (DMS), bakelit (szintetikus műanyag), égett gumi, túlérett sajt, kecske és a kén kellemetlen szagának elegye. Ez valószínűleg a palackok belsejében évtizedek óta elszaporodó baktériumok eredménye, ami elnyomta a sör összetevőinek - maláta, komló, esetleg a gyümölcsös jegyek - illatát.

Mindkét sör világos aranysárga volt, egy kis zavarossággal. A kutatók úgy vélik, a két üvegbe különböző söröket töltöttek, s az egyik valamivel kesernyésebb a másiknál. Amelyik kevésbé komlós, abban a feniletanol szintje (ez adja a rózsás ízkaraktert) magasabb az átlagnál. A laboratóriumi vizsgálatok szerint mindkét sörben a banános aromát adó 3-metil-butil-acetát szintje szokatlanul alacsony volt, de az is elképzelhető, hogy a kémiai összetevők nagyon sokat változtak az eltelt idő óta.