50 éves Mao "spirituális atombombája"
2015. március 4. 13:14
Ötvenéves Mao Ce-tung híres "Vörös Könyvecskéje", amely a Kínai Népköztársaság megalapítójának válogatott idézeteit tartalmazza.
A híres-hírhedt könyvecske ötlete először 1964-ben vetődött fel a Kínai Népi Felszabadító hadsereg hivatalos napilapjában. Legelső változata Mao elnök kétszáz idézete címet viselte, a kommunista pártvezér beszédeiből és írásaiból válogatott gondolatok pedig mintegy kéttucatnyi témakört érintettek, többek között erkölcsi kérdéseket, a hazafiasság fontosságát, az osztályharcot, továbbá a nyugati imperializmust.
Ezt a változatot belső használatra a hadsereg tagjai és vezetői között terjesztették, követendő példát állítva eléjük. Lin Piao akkori védelmi miniszter "spirituális atombombának" nevezte a könyvet, s úgy fogalmazott, minden katonát egy példánnyal kellene "felfegyverezni". A gyűjteményt egy évvel később jelentősen kibővítették, így az 1965-ös, a széles olvasóközönség elé tárt végleges változat már 427 Mao-idézetet tartalmazott.
A hivatalos statisztikák szerint a kulturális forradalom végéig, 1976-ig a könyvecskéből egymilliárd példánynál is többet nyomtak, összesen négy han kínai és nyolc kisebbségi nyelvű kiadást élt meg, s 65 idegen nyelvre fordították le - jelentette ki az MTI-nek Csao Ce-jü, a sanghaji Tungcsi Kiadó képviselője. A könyvecskéből a mai napig biztosan találni legalább egy példányt minden kínai háztartásban, de az országba látogatók is szívesen visznek belőle. A legjellemzőbb - mai napig könyvesboltokban és a kínai nagyvárosok utcáin, akár turistaövezeteiben is megvásárolható - kiadása apró formátumú és vörös színű, kemény műanyag borítású. Innen származik a Vörös Könyvecske elnevezés is.
Kevesen tudják, hogy Mao több másik műve is igen népszerűnek számított a hatvanas években - mondta el Csao Ce-jü, utalva arra, hogy az egykori kínai vezető válogatott verseiből, újságcikkeiből is több száz millió példány elkelt.
A kis könyv Mao halálával és a kulturális forradalom befejeződésével, valamint az ország akkori új, meghatározó vezetője, Teng Hsziao-ping tekintélyének növekedésével veszített jelentőségéből. Ennek ellenére máig mégis mélyen benne él a kínai emberekben - fogalmazott egy, az évfordulóról megemlékező magazin. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy a kulturális forradalom ideje alatt (1966-1976) között felnövők a mai napig fejből tudják annak tartalmát. Különös tekintettel arra, hogy sok helyütt ez szolgált az egyetlen olvasókönyvként.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
