Kártérítést akarnak orosz nacionalisták a náci agresszió miatt
2015. február 4. 20:46
Gigaperre készülnek orosz parlamenti képviselők, akik munkacsoportot állítanak fel a náci Németország által a második világháborúban elkövetett anyagi károk felmérésére - az első becslések 3-4 ezer milliárd euróról szólnak. Sok esélyt azért nem látnak arra, hogy Berlin kártérítést fizessen az okozott veszteségekért.
"Németország semmiféle kártérítést nem fizetett a Szovjetuniónak a második világháborúban elkövetett brutalitásokért és az okozott károkért. Ugyan a jaltai nyilatkozat lehetővé tette, hogy Moszkva a szovjet megszállási övezetben lefoglaljon bizonyos német javakat, de azok többnyire ipari berendezések, bútorok és ruhák voltak - egyszóval hadizsákmány, ami nem kompenzálta a szovjet gazdaság által elszenvedett károkat" - nyilatkozta Mihail Gyegtyarjov, a szélsőjobboldali Oroszország Liberális Demokrata Pártjának (Liberal'no-Demokraticheskaya Partiya Rossii, LDPR) egyik vezetője az Izvesztyija orosz napilapnak.
A duma-képviselő emlékeztetett: anyagi jóvátételt csak a Német Demokratikus Köztársaság fizetett Moszkvának, az egyesített Németország nem. Gyegtyarjov felidézte, hogy a második világháborúban a Szovjetunió elveszítette nemzeti vagyonának 30 %-át, s rámutatott, hogy a náci agresszorok 1710 szovjet városban és 70 ezer faluban tettek komoly károkat, továbbá leromboltak 32 ezer gyárt és 100 ezer termelőszövetkezetet az 1941 júniusában megindított Barbarossa hadművelet során. A hatalmas anyagi veszteségek mellett a háború rengeteg áldozatot követelt. "Azt látjuk, hogy Németország kártalanította a holokausztban elhunyt 6 millió áldozatot, de nem vett tudomást a Szovjetunió által elszenvedett 27 milliós emberveszteségről - amiből 16 millió civil volt" - fogalmazott a képviselő.
A háborús veszteségeket vizsgáló munkacsoport felállításán dolgozó honatya elmondta, hogy az előzetes becslések szerint a náci Harmadik Birodalom által okozott kár 3-4 ezer milliárd euró lehet, s reményét fejezte ki, hogy további országok - elsősorban a volt szovjet tagköztársaságok, így Ukrajna és Fehéroroszország - is beállnak javaslata mögé, és kárpótlást követelnek Németországtól.
Bár a merész tervet többen is támogatják az orosz dumából, a képviselők elismerik: nehéz lesz elérni, hogy Berlin fizessen. Az orosz parlament védelmi bizottságának elnöke, Vlagyimir Komoyedo szerint az oroszoknak tudniuk kell, hogy Németország mennyire vetette vissza a Szovjetuniót a fejlődésben a háború alatt, tekintettel a pótolhatatlan emberi veszteségre.
Néhány képviselő azonban finomam szólva is borúlátó az esélyeket illetően, s arra emlékeztet, hogy a kártalanítás kérdését az ötvenes években már rendezték, amelynek felmelegítése azzal járna, hogy további problémák kerülnének felszínre. "Csak azt érjük el vele, hogy romlani fognak az orosz-német kapcsolatok, amelyek már így sem a legjobbak. Van más problémája Oroszországnak" - idézte a Rosszijszkaja Gazeta orosz lap Vlagyimir Dzsabarovot, a külügyi bizottság elnökhelyettesét.