Kutyák segítették az embert a mamutok levadászásában

2014. június 2. 17:39

Jóllehet az ősember már 1 millió éve is vadászott mamutokra, Európa és Eurázsia egyes részein csak nagyjából 45-15 ezer éve kezdtek megszaporodni azok a lelőhelyek, ahol nagy számban kerültek elő mamutcsontok. Magyarország területéről 14-15 ezer éve tűntek el a masztodonfélék (Mammutidae) családjába tartozó emlősök, a kontinensen 8-9 ezer éve pusztultak ki, míg az utolsó elzárt populációk 3700 éve tűntek el a Földről.

"E lelőhelyek legnagyobb rejtélye, hogy miként lehetett ekkora számban levadászni ezeket az állatokat a korabeli fegyverekkel" - mondta el Pat Shipman, a Pennsylvania Állami Egyetem professzora. Shipmant ez az anomália arra a felismerésre vezette, hogy az európai lelőhelyeken felhalmozódott mamutcsontok mögött egy technológiai újítás állhat.

Shipman elmélete a Mietje Germonpre vezette kutatócsoport kutatásain alapszik. A Belgiumi Királyi Természettudományi Intézet munkatársa kollégáival ugyanis arra a megállapításra jutott, hogy az európai és eurázsiai lelőhelyeken talált húsevő állatok csontjai nem farkasoké, hanem kutyáké, Shipman pedig ezen információkat felhasználva vázolta fel a lehetséges forgatókönyveket a mamut-lelőhelyekkel kapcsolatban.

"A kutyák segítségével az ember sokkal könnyebben és gyakrabban be tudta cserkészni áldozatait. A nagytestű emlősöket a kutyák a vadászok megérkezéséig körbevették és feltartóztatták. Ez mind elősegítette a vadászat sikerét" - összegezte kutatásait a Quaternary International legújabb számában Shipman.

"Sőt a nagyobb termetű kutyák segíthettek elvonszolni a megölt állatok tetemét és megvédhették azt más húsevőktől, lehetővé téve azt, hogy a vadászok a vadászat helyszínén tudjanak tábort verni. Ha a kutyákkal együtt vadászó ősember több állatot ejtett el, több fehérjéhez és zsírhoz jutott a szervezete, kevesebb energiaráfordítás mellett pedig nőtt a reprodukciós rátája" - fűzte hozzá.