Barlangba zuhant lány csontváza oldhatja meg az amerikai rejtélyt

2014. május 16. 13:26 MTI

Évezredekkel ezelőtt egy tizenéves lány egy mexikói barlang mélyébe zuhant és szörnyethalt. Szinte teljes épségben fennmaradt csontváza most abban segítette a kutatókat, hogy a maradványok és a belőlük kivont DNS elemzésével fényt derítsenek az első amerikai emberek eredetére - olvasható a Science tudományos magazin legfrissebb számában.

A mexikói Yucatán-félsziget egy tágas üregében, a Hoyo Negro, vagyis Fekete lyuk nevű barlangban 2007-ben bukkantak az értékes leletre. A helyet tenger borítja, csak búvárok tudják átvizsgálni. A kutatócsoport a hajdani kislányt Naia Naiának nevezte, a név görögül vízi nimfát jelent. A lány csontjait 26 nagytestű állat - kardfogú tigrisek, gigászi lajhárok, elefántszerű masztodonok - maradványai vették körül. A lány a zuhanás után röviddel meghalt, erre utal több helyen eltörött medencecsontja - mondta James Chatters, a bothelli Alkalmazott Paleontológiai Intézet munkatársa, a kutatás vezetője.

"Úgy tűnik, nagy magasságból esett le, és valami kemény dologban ütötte meg magát. Lehetséges, hogy víz után kutatott, mert a Yucatán rendkívül száraz volt abban az időben" - vélte a tudós. Naia barlangi sírját 9700-10 200 évvel ezelőtt öntötte el a tenger, ma 42 méteres víz borítja. Fogzománca és a csontjaira rakódott ásványok szénizotópos kormeghatározása alapján 13-12 ezer évvel ezelőtt élhetett, így egyike az amerikai kontinensen talált hat legősibb emberi maradványnak, és közülük övé a legteljesebben fennmaradt csontváz - magyarázta Chatters.

Koponyája és arcvonása is egyedülállóvá teszi Naia maradványait: arca keskenyebb, szemei távol ülnek egymástól, homloka és orra kiemelkedik - így markánsan különbözik a ma élő amerikai őslakosoktól, akiknek szélesebb és kerekebb koponyájuk volt. Őrlőfogaiból kivont DNS-ének elemzése azt mutatta, Naia és a mai amerikai őslakosok közös őstől származnak. Az analízis eredménye azt bizonyítja, hogy a mai amerikai őslakosok a legkorábbi paleoamerikaiak utódai. Ők Északkelet-Ázsiából költöztek a hajdani Bering-földhídra, a Szibériát Észak-Amerikával összekötő, ma tenger borította földszorosra 26-18 ezer évvel ezelőtt, és innen indultak dél felé, hogy benépesítsék Észak-Amerikát nagyjából 17 ezer évvel ezelőtt.

"A kutatás nem támasztja alá azt a feltevést, mely szerint a paleoamerikaiak Délkelet-Ázsiából, Ausztráliából vagy Európából vándoroltak volna be, hanem a Bering-földhídon át jöttek, mint a mai amerikai őslakosok, noha koponyájuk és arcuk több vonása eltér egymástól" - közölte Deborah Bolnick antropológus, a tanulmány társszerzője.