Több helyen zajlott a marha háziasítása az őskorban
2013. november 12. 11:07
Egyszerre több régióban is megtörténhetett a szarvasmarha domesztikációja az őskorban – állítják régészek észak-kínai állatcsontok vizsgálata nyomán.
A Yorki és a Yunnan Normal Egyetem tudósai által vezetett multidiszciplináris kutatás arra az eredményre jutott, hogy a szarvasmarha domesztikációja 10 ezer évvel ezelőtt ment végbe, tehát nagyjából egy időben a Közel-Keleten zajló folyamatokkal.
A marha háziasítása az emberiség történelmének egyik kulcsmomentuma volt. A kutatók eddigi ismeretei szerint a púp nélküli szarvasmarha (Bos primigenius taurus) domesztikációja 10 ezer évvel ezelőtt zajlott a Közel-Keleten, majd kétezer évvel később kezdték meg a púpos marha, azaz a zebu (Bos primigenius indicus) tenyésztését Ázsia déli részén.
A Nature Communications-ban közölt tanulmány alaposan rácáfol erre, ugyanis – mint azt a kutatók állítják – morfológiai és genetikai bizonyítékok szólnak amellett, hogy a marha háziasítására ugyanebben az időben Észak-Kínában is sor került. Ez tehát azt jelenti, hogy eleink egy időben több helyen is elkezdhették az állatok tenyésztését, s hasonlóan a kutyák és a disznók domesztikálásához, a marháé sem hirtelen történt, hanem egy komplex folyamat eredményeképpen zajlott.
A bizonyítékként szolgáló alsó állkapocscsontot Kína északi részén tárták fel és a radiokarbonos vizsgálatok 10600 évesre datálták. A zápfogak kopásának mintázata a legkézenfekvőbb magyarázat szerint a hosszú domesztikáció eredménye – állítják a kutatók, hozzátéve, hogy az állkapocsból kinyert örökítő anyag vizsgálata szerint ez a példány biztosan nem a közel-keleti vagy a dél-ázsiai genetikai vonalhoz tartozott.