Arábiai Lawrence: brit kém vagy az arab ügy harcosa?

2013. augusztus 15. 11:51 MTI

A walesi Tremadocban látta meg a napvilágot Westmeath hetedik bárójának törvénytelen gyermekeként. Rossz házasságban élő apja nem vehette a nevére, de a taníttatásáról gondoskodott. Lawrence kiváló eredménnyel végzett Oxfordban, majd közel-keleti ásatásokon vett részt. Bejárta gyalogosan Arábiát, a brit felsőbbrendűségben mélyen hívő kollégái rosszallását kiváltva összebarátkozott a helybeliekkel, megtanulta a nyelvüket, megismerte kultúrájukat. Így szerzett tudása az első világháború kitörése után értékelődött fel: 1916-ban ő lett a török uralom ellen fellázadó Fejszál al-Huszein sejk brit összekötője az arábiai sivatagban.

Lawrence elérte, hogy a felkelők jelentős török erőket kössenek le, a harcok során maga is többször megsebesült, 1917-ben török fogságba is esett. Küldetése során sok helyi szokást vett át, honfitársai fantáziáját főként állandóan viselt fehér burnusza és sivatagi lovaglásai ragadták meg, de sokan furcsállották különc viselkedését. Az első világháborút követő párizsi béketárgyalásokon az arab, majd a brit delegáció tagjaként hasztalanul érvelt az egységes arab állam létrehozása mellett, ezért fáradtan és csalódottan Oxfordba ment tanítani. Amikor 1921 elején Irakban lázadás tört ki, Winston Churchill gyarmatügyi miniszter őt kérte fel tanácsadónak, és Lawrence javaslatára adott önkormányzatot a területnek.

Lawrence 1922-ben álnéven belépett a légierőhöz, de miután a sajtó a nyomára akadt, Pakisztánba vezényeltette át magát. A távoli garnizonban unaloműzésből és pénzkereset céljából lefordította az Odüsszeiát és kiterjedt levelezése mellett több könyvet írt, melyek közül a legnagyobb sikert A bölcsesség hét pillére című önéletrajza aratta. 1928-ban vissza kellett térnie Angliába, mert - vélhetőleg nem alaptalanul - kémkedés gyanújába keveredett. Hazatérve főleg motorversenyzéssel foglalkozott, majd 1935-ben hivatalosan is visszavonult vidéki birtokára.

Nem sokáig élvezhette a pihenést: 1935. május 13-án két kerékpárost akart kikerülni motorjával, de kiröpült a nyeregből és súlyos fejsérüléseibe hat nappal később belehalt. (A nagy visszhangot kiváltó baleset vezetett el a bukósisak kifejlesztéséhez és kötelezővé tételéhez.) Lawrence titokzatos alakja körül máig dúlnak a viták: az arab ügy harcosának és gátlástalan brit ügynöknek, hősnek és árulónak egyaránt tartották.

Korda Sándor már a harmincas évek elején filmet tervezett róla, az ötletet az ötvenes években elevenítették fel. A forgatókönyvön három éven keresztül dolgoztak az alkotók, majd a forgatás újabb két évet vett igénybe, de megérte: a David Lean rendezte film, melynek főszerepét Peter O'Toole játszotta, hét Oscar-díjat nyert. Az alkotás a londoni premieren még három és háromnegyed órás volt, a végső változat "csak" három óráig tette próbára a nézők figyelmét, és bevonult a filmtörténelembe.