Elvitetnék Rákóczi hamvait?

2013. február 1. 14:24

„Az egyház arra szólít fel: Vigyétek Rákócit (sic!) Magyarországra” címmel közölt provokatív cikket a nacionalista Slovenské národné noviny 2012/49-es száma, a következő felcímmel: „Ki kell űzni az elvakult nacionalistákat és irredentistákat a kassai Isten házából”. A magyar fordítást a felvidéki portál, a FENET közölte először.

A cikk tájékoztatása szerint Kassán nem tűrik tovább, hogy a szlovák történelmet a jelenlegi nacionalista magyar politika uralja. Egyetlen – szlovák – intézmény sem lépett fel az ellen, hogy a kassai Szent Erzsébet-székesegyházat különböző magyar zászlókkal árasztották el, ezért e szent helyet magának az egyháznak kellett megvédenie. A Szent Erzsébet ünnepen hangzott el az a felszólítás, hogy „František Rákoci” maradványait vigyék el a kassai székesegyházból Magyarországra.

Nagy megdöbbenést keltett Alojza Tkáč nyugalmazott szlovák érsek kijelentése, mikor az elmúlt év végén bemutatott miséjén elhangzott homíliájában így vélekedett: „Felhívom az egyházi és politikai intézményeket, hogy kezdjenek tárgyalásokat II. Rákóczi Ferenc és hozzátartozói földi maradványainak Magyarországra szállításáról. Mi, hívő szlovákok, készségesen odaadjuk a magyaroknak, fogadják őt tárt karokkal – ezzel megszűnnek a zavart keltő helyzetek, miután jobb barátok és szomszédok leszünk. Ámen”.

A Rákóczi-kripta

A Szent Erzsébet-dómba október 27-én látogatott egy népes magyarországi csoport, hogy II. Rákóczi Ferenc sírjánál elhelyezzék a fejedelmi zászlókat. Mint utóbb kiderült, engedélyt sem az érsekségtől, sem a műemlékvédelmi hivataltól nem kértek, a mintegy 150 ember turistaként váltott jegyet és ment le a kriptába, ahol verseket mondtak, énekeltek – számolt be az Új Szó pénteki száma.

A Slovenské národné noviny cikkírója szerint a székesegyházat olyan célokra használják fel, amelyek a hívők számára elfogadhatatlanok, mondván, a dóm nem az a hely, ahol nacionalista és irredenta hangulatot kell kelteni, mintha a megszentségtelenített hely egy másik országhoz − azaz Magyarországhoz – tartozna.

Az egyház – fogalmazott a szerző – utolsó bástyaként maradt: tudniillik a kassai érsekséget a Szentszék alapította, az érsekség területe megegyezik az államhatárral, területe pedig kétségbevonhatatlanul a szlovák szuverenitás területe. Azonban nem csak a magyar hívőkről van szó, hanem arról, hogy ez ellentétes a római katolikus egyház és a kassai érsekség elveivel. A törekvés a történelmi mitológia kialakítását rejti magában azzal a céllal, hogy feltámasszák a realitástól távol álló nagymagyar mitológiát, ami szembenáll a jószomszédi együttéléssel.

A Népszabadság idézte Jaroslav Fabiant, a kassai érsekség szóvivőjét, aki magánvéleménynek és alaptalannak minősítette Alojz Tkác megnyilvánulását. Bernard Bober jelenlegi érsek mindössze arról tárgyalt a kassai magyar főkonzullal, hogy miként előzhetnék meg a tavalyihoz hasonló, feszültségkeltő megnyilvánulásokat – olvasható a lap online kiadásában.

II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc bukása (1711) után 1717-ben a Porta meghívására Törökországba ment azt remélve, hogy a török-osztrák háború lehetőséget ad a szabadságharc újbóli megindítására. Ez azonban meghiúsult, s ezután a török kormány Rodostót jelölte ki tartózkodási helyéül. Bujdosókból alakult kíséretével itt élt 1735. április 8-án bekövetkezett haláláig. Hamvainak hazahozatalát 1904-ben engedélyezték, s 1906 elején megkezdődtek az előkészületek, majd az Országgyűlés 1906. október 24-én hozott törvényt a hazaszállításról. A hamvakat szállító különvonat 1906. október 28-án érkezett Budapestre. A szabadságharc vezetőjének és több bujdosónak a földi maradványait ezután Kassára szállították, ahol október 29-én a Dómban helyezték örök nyugalomra.