Buda 1784-ben
2013. január 24. 15:21
1784-ben II. József rendeletének megfelelően egyes kormányszékeket Pozsonyból Budára helyeztek. A hivatalok, hivatalnokok számára a Várban és az azt övező külvárosokban jelöltek ki épületeket, telkeket.
A magyar kormányszervek a török hódítás miatt 1541 óta Bécsben, illetőleg Pozsonyban működtek. A széttagoltság és a török veszély megszűnte után 1784-ben rendelte el II. József, hogy az országos hatáskörű hivatalok (a Helytartótanács, a Magyar Kamara, a magyar főhadparancsnokság, a Királyi Curia) költözzenek át Budára.
A hivatalok és a megnövekedett létszámú népesség részére épületeket, házakat, lakásokat kellett biztosítani, amelyeket az Erődítési Igazgatóság fennhatósága alá tartozó erődítési telkeken, valamint a Várhegyet övező külvárosok lakatlan, almafákkal borított területein kívántak felépíteni. A budai városi tanácsnak és a katonai parancsnokságnak Bécsbe kellett felküldenie a Vár és a külvárosok (Krisztinaváros, Víziváros, Rácváros) helyszínrajzát.
A tervrajzon pirossal jelölték az erődítési építményeket, a polgári igazgatáshoz tartozó épületeket, halvány pirossal a már szétosztott házakat, míg sárga színűre festették a még kiosztható telkek helyét. A számozott házhelyeket az építkezésre vállalkozók között osztották el: főnemesek (pl. Brunszvik, Sztáray, Zsigray) mellett macedón, rác és örmény kereskedők is szerepelnek a listán.
A térkép a Magyar Nemzeti Levéltár Archívumában tekinthető meg
Támogasd a 
szerkesztőségét!
