A neandervölgyire a Homo sapiens nagyobb veszélyt jelenthetett a klímaváltozásnál
2012. július 24. 18:35 MTI
A neandervölgyi emberre a Homo sapiens nagyobb veszélyt jelenthetett, mint a gigantikus vulkánkitörések okozta lehűlés - állítja egy nemzetközi kutatócsoport, amely az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legújabb számában tette közzé tanulmányát.
A Homo neanderthalensis eltűnése régóta tudományos viták tárgyát képezi, egyes szakemberek szerint az éghajlatváltozás okolható kihalásukért, mások szerint a modern ember, de vannak olyan nézetek is, amelyek szerint a két tényező együttesen játszhatott szerepet - olvasható a Science Magazine című tudományos hírportálon.
Negyvenezer évvel ezelőtt a mai Nápolytól nyugatra lévő területet egy gigantikus vulkánkitörés rázta meg, amely hamuval borította Közép- és Kelet-Európa jelentős részét, "vulkanikus telet" kiváltva. Ez év elején a campaniai ignimbritként ismert eseményről egy európai kutatócsoport bebizonyította, hogy a korábbi becsléseknél kétszer-háromszor nagyobb lehetett a hatása. A tudósok számításai szerint a levegőbe került hamu és aeroszolok 2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-csökkenést okoztak három éven át. Az adatok azokat a nézeteket látszottak alátámasztani, amelyek a "vulkanikus tél" számlájára írták a neandervölgyi ember eltűnését.
Egy európai kutatókból álló, negyven fős csoport John Lowe geográfus, a Londoni Egyetem tudósának irányításával egy új eljárást alkalmazott az egykori tűzhányókitörés hatásának feltérképezésére. A vulkanikus üveg, kriptofera (cryptophera) szemcséit keresték, amely, mivel sokkal könnyebb, mint a hamu, sokkal távolabbra jut el, és egyaránt megőrződik a talajban, a tavakban, mocsarakban vagy a tengerfenék üledékében. Mi több, a mikroszkopikus részecskék vegyi összetétele azt is elárulja, hogy mely vulkánkitörésből származnak.
A kutatók a mintákat négy olyan közép-európai barlangban gyűjtötték, amelyekben egyaránt megtalálták a neandervölgyi ember és a modern ember kőeszközeit. Keresték emellett a mikroszkopikus részecskéket Líbiában, Görögországban, és vettek mintákat az Égei-tengerből is. Mint kiderült, a kriptofera-szemcsék későbbiek, mint a neandervölgyi embertől származó leletanyag, vagyis a campaniai ignimbrit eseménye azután történt, hogy a modern ember kiszorította "unokatestvéreit".
A tanulmány szerzői ugyanakkor rámutatnak, hogy eredményeik csak Közép-, esetleg Kelet-Európára érvényesek. Nyugat-Európában még később is élt a neandervölgyi ember, legtovább, 35-30 ezer évvel ezelőtti időszakig Portugáliában és Spanyolországban maradtak fenn csoportjaik. "Ezek nagyon kis csoportok lehettek, a neandervölgyi ember ekkor már a kihalás szélére került" - hangsúlyozta Chris Stringer, a Londoni Természettudományi Múzeum kutatója, a tanulmány társszerzője.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
