Megmentik a perui Nazca-vonalakat

2011. november 16. 11:05

Peru egy félreeső vidékén, Limától 400 kilométerre délre, a Pampas de Jumana nevű fennsíkon láthatók a gigantikus mértani alakzatok, monumentális állatfigurák és nyílegyenes vonalak, amelyek közös jellemzője, hogy egyetlen, önmagát sehol nem metsző vonalból állnak.

Az ábrákat valószínűleg a nazca indiánok készítették, akik az inka birodalom felemelkedése előtti Peru egyes területeit lakták. Az állat- és emberábrázolások, növények, geometrikus minták i.e. 500 és i.sz. 500 között, azonos módon készültek: a talajról lekaparták a felszíni vörös kavicsréteget, hogy feltáruljon az alatta fekvő halványsárga kőzet. A világ legnagyobb grafikai alkotása 450 négyzetkilométeres területet foglal el.

A Nazca-vonalakat az UNESCO 1994-ben vette fel a világörökségi listára. A geoglifák felfedezésük óta foglalkoztatják a kutatókat. S noha vége-hossza nincsen a titokzatos alkotások rendeltetéséről szóló elméleteknek, a legvalószínűbb, hogy asztronómiai funkciót töltöttek be.

A múlt időre figyelmeztet a World Monuments Fund (WMF) 2012-es, a veszélyeztetett kulturális örökséget tartalmazó jelentése is, amelyre a perui emlékek is felkerültek. Az illegális bányásztevékenység, a lopások, az engedély nélküli barangolások, a turisztikai infrastruktúra hiánya és a környezeti változások mind-mind a világörökségi helyszín pusztulásához járulnak hozzá.

Bár a 2007-es áradások és a nyomán keletkező sárlavinák nem okoztak kárt az alkotásokban, az irányítás és a szervezés szakszerűtlensége komoly főfájást okoz a WMF regionális szervezeténél, amely komoly kritikát fogalmazott meg az ica-i tartományi kormány kompetenciájával kapcsolatban.

Vannak azonban előremutató jelek is: a hírek szerint év végén a perui kulturális minisztérium átfogó tervet dolgoz ki a Nazca-vonalak megóvására. A WMF szerint a listára való felvétellel sikerült együttműködésre bírni az érintett intézményeket, illetve a turizmusból profitáló közösségeket, de ez csak a hosszú folyamat első lépése.