Vadászoktól származhat Európa mai népessége

2011. augusztus 26. 12:53 BBC News

A régészeti leletek alapján az archeológusok 40 ezer évvel ezelőttre teszik a modern ember első európai megjelenését. A lakosság első hulláma 20 ezer évvel ezelőtt túlélt egy jégkorszakot: a hőmérséklet lehűlése miatt a kontinens délebbi részére húzódtak, majd a kőkor vadászai a klíma normalizálódását követően újra benépesítették a korábban elhagyott területeket. Évezredekkel később földművelő bevándorlók új hulláma érkezett Európába; ez a második csoport - amely a mai Törökország területéről indult el - kulturális és gazdasági változások sorát hozta a kontinens életébe.

A genetikusok máig vitáznak arról, hogy a modern európai népesség a korábbi vadászó és gyűjtögető közösséghez köthető-e, vagy pedig a később érkező földművelők leszármazottja. Több kutatócsoport az Y-kromoszómát vizsgálta, benne az R-M269 néven számon tartott génnel. Sok genetikus szerint R-M269 lehet az európai őstörténet kulcsa, ugyanis több mint százmillió európai hordozza ezt a markert, gyakorisága a kontinens egyes részein - Spanyolország, Wales, Írország - 90 százalék felett van.

A Leicesteri Egyetem csapatának 2010-es kutatásai szerint az R-M269 gén kelet felé haladva egyre változatosabbá válik, azaz egyre öregebb, így igazolhatja azt, hogy a mai európai lakosság az 5-10 ezer éve fokozatosan betelepült földművesek leszármazottja.

Az Oxfordi Egyetem genetikusainak elemzései viszont cáfolták a leicesteri kutatócsoport eredményeit, ugyanis a több mint 4500 - európai és nyugat-ázsiai eredetű - minta esetében nem találtak földrajzi eltéréseket az R-M269 változatossága tekintetében. A több nemzet szakembereiből összeállt csapat szerint a jelenlegi Y-kromoszóma vizsgálatára épülő módszerek nem megbízhatóak annyira, hogy az általuk kapott eredmények révén eldönthető legyen az európai népesség eredete.

A kutatócsoport eredményeit összegző tanulmány a Proceedings of Royal Society szakfolyóiratban jelent meg.