NDK-s lányok, lángossütő bódék, stopposok, kacsalábon forgó nyaralók, SZOT-üdülők; rossz idő a parton, rendőrségi oktatófilm a fiatalokra a leselkedő veszélyekről, a KFT együttes Balatoni nyár című száma - hívószavak, amelyek a „magyar tenger” Kádár-korbeli nyaralásait idézik.

S talán sokak kedvence volt a Róka Rudi a Balatonon című diafilm is, amelynek főhőse, Róka Rudolf a balatoni viharjelzés ellenére felelőtlenül becsábítja barátait a hullámzó tóba, hogy aztán csak a vízirendőrség tudja kimenteni a majdnem vízbe fúló, pórul járt állatokat. És akkor még nem beszéltünk a ma már karikaturisztikusnak is ábrázolható úttörőtáborokról, amelyek a '80-as években a reggeli zászlófelvonásaikkal és az esti videodiszkóikkal (ahol a Live is Life tarolt) ideológiai szempontból már nem voltak komolyan vehetőek.

Munkásnő az éjszakában

„Nekem a Balaton a Riviéra,
Napozni ott szeretek a homokon,
Nekem csak jó estét a buona sera,
Nem töröm más szavakon a kobakom”

- énekelte Felföldi Anikó és Németh Lehel az 1960-as években. Ez az életérzés köszön vissza azokból az interjúkból is, amelyeket balatoni nyaralásokról készítettem. A Balaton igazán magyar tenger volt a szocialista időszakban, mivel a tengerparti nyaralás sokak számára elérhetetlennek tetszett. Jó idő esetén az édesvizű tó biztosította a felhőtlen vakációt a tömegek számára, ha viszont rossz volt az idő, akkor négerbarnára sült csinos lányok helyett csak tréningben és pulóverben bosszankodó embereket kaphatott lencsevégre a parton a Nők Lapja fotósa.

Zsigó Piroska, a Rudabányai Vasérctelep dolgozója, siófoki beutalt a Nők Lapja szerint úgy töltötte a szabadságát, ahogyan egy munkásnőnek illett: éjszaka felkelt és kibámult az üdülő ablakán, mivel álmodni sem lehetne szebbet. Hallgatta a „suhogó csöndet”, majd másnap a barátnőjével a 600 személyes Beloiannisz luxushajóra ment táncolni. Egy francia munkásnő azt mesélte neki, hogy náluk hiába van hűs tenger, ragyogó napfény, megannyi kényelmes szálloda, ő oda sosem jutott el, mert sosem keresett annyit, amennyit nyaralásra fordíthatott volna.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2011. nyár számában olvasható.