Nem az ezüst robbanthatta ki az újkori árforradalmat
2011. május 31. 09:42
Mégsem a dél-amerikai ezüst beáramlása verhette fel az árakat, és szabadította el az inflációt Európában, a spanyolok ugyanis bő száz évig egyáltalán nem vertek pénzt a nemesfémből – állítja egy új tanulmány.
1520 és 1650 között Spanyolország gazdasága szinte romokban hevert, az infláció pedig az egekben volt. A legtöbb történész úgy gondolja, hogy a pénzromlást az 1550-ben kezdődő ezüstimport alapozta meg, ami lehetővé tette, hogy sokkal több pénz cirkuláljon a birodalmon belül. Egy múlt héten napvilágot látott kutatás ezzel szemben azt állítja, hogy Madrid legalább egy évszázadig nem használt ezüstöt a pénzveréshez, így a forgalomban levő pénz nem is okozhatta az árak elszabadulását.
A 16-18. században Spanyolország évente mintegy 300 tonna ezüstöt bányászott ki Peruban és Mexikóban. Ha a hatalmas mennyiségű rakomány legyőzte az elemek és a kalózok jelentette folyamatos akadályt, több darabra szelték, s a kínai porcelán- és selyemimportot ellentételezték vele, vagy általa az ibériai ország háborús költségeit finanszírozták.
A kérdés megválaszolására Anne-Marie DeSaulty (Lyoni Egyetem) és kollégái tömegspektrométerrel huszonnégy ókori görög és római, huszonhárom középkori európai, huszonöt spanyol és tizenkilenc, Dél-Amerikában vert érme ezüsttartalmát vizsgálták meg. A dél-amerikai érmékben az ezüst-, ólom- és rézizotóp sokkal szélesebb spektrumát mutatták ki, mivel a vulkanikus eredetű barlangok geológiailag sokkal komplexebbek – olvasható a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóirat internetes oldalán.
Az V. Fülöp spanyol király (1700-1746) idején vert pénzek az izotópok összetételét illetően a középkori európai érmékre hasonlítanak, míg a későbbi korok pénzei az Andok mentén élt népcsoportok által használt érmékkel mutatnak rokonságot. A kutatók ebből arra következtettek, hogy a spanyolok jó száz évig nem készítettek pénzt ezüstből, DeSaulty szerint azt inkább a kereskedelemben hasznosították.
Egy másik kutató, Akira Motomura (Stonehill College) szerint a vizsgált ezüstmennyiség nem elegendő az elmélet alátámasztására, a kutatók ugyanis mindössze kettő-öt érmét elemeztek a 16-18. században uralkodó spanyol királyok idejéből. Motomura ráadásul azt állítja, hogy az infláció ennél sokkal bonyolultabb kérdés; Kína például ekkor tért át a papírpénzre, ami az ezüst értékét még azelőtt felverte volna, hogy a termelés újabb lendületet vett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
