Agyagkatonák Budapesten

2011. május 29. 09:01 MTI, Múlt-kor

1974-ben Hszian (Xian) városának közelében kútfúrás közben, négy méteres mélységben bukkantak helyi földművesek a Kínát először egyesítő, i. e. 210-ben meghalt Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) császár földalatti sírrendszerének védelmére rendelt terrakotta-hadsereg „katonáira”. (További felvételekért kattintson a képre!)

A hamarosan megkezdődött nagyszabású ásatások lehetővé tették az életnagyságúnál valamivel nagyobb agyagszobrokból álló óriási hadsereg feltárását: a katonák mellett kocsikat, lovakat, zenészeket, fegyvereket, ékszereket, használati tárgyakat is találtak. Egy részét már kiásták, de a sereg nagyobbik része a föld mélyén vár a kutatókra. A térség fölé óriási repülőgéphangárra emlékeztető épületet emeltek, és a világ minden részéről érkező látogatók az eredeti árkokban a restaurált impozáns agyagszobrokat tekinthetik meg.

A figurák égetett agyagból készültek. Az agyag összetétele arról árulkodik, hogy a nyersanyagot a Li hegység északi lábánál nyerték. Az életnagyságúnál is nagyobb hadsereg katonáinak magassága 1,66 és 2,02 méter között van, tömegük 120-200 kilogramm. A hadsereg hétezer agyagharcosból, 150 négylovas szekérből és a hozzájuk tartozó 520 lóból, valamint 150 hátaslóból tevődik össze. A figurák kivitelezésénél különböző módszereket használtak, a karokat, kezeket és fejeket külön állították elő.

A szakemberek eddig nyolc különböző öntőformát azonosítottak, melyekkel az arcokat készítették, de külön formát használtak az orrok, bajuszok, fülek, szemöldökök, kezek és fejek megformálásához is. Miután minden részlet a helyére került, a figurákat alacsony hőmérsékleten kiégették. Az ásványtani és geokémiai kutatások megállapították, hogy az agyagkinyerő hely a temetkezési hely közelében lehetett.

A figurák életteli, ugyanakkor merev arckifejezését kihangsúlyozza testtartásuk, páncéljuk, hajviseletük és fejfedőjük alapján pedig egységeiknek és rangfokozataiknak megfelelően lehet őket csoportosítani. A tisztek valószínűleg vörös köpenyük felett zöld tunikát és fekete bajuszt viseltek, arcukat pedig színesre festették. A harcosok fegyvereket is kaptak, például bronz nyílhegyeket, fokosokat és jelzőcsengőket. A legújabb elméletek szerint a katonák egyedisége és szép megformálása fontosabb szempont lehetett, mint egységes megjelenésük és státuszuk.

Az 1987-ben az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított terrakotta-hadsereg ma Kína egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága, a rendkívüli művészeti szépségű, változatosan megformált terrakotta-figurák és azok másolatai a világ számos városába eljutottak már – néhányat 1988-ban a Magyar Nemzeti Múzeumban is bemutattak. A Németország szerte (Frankfurt, München, Hamburg, Berlin, Lipcse stb.) egy millió látogatót vonzó, majd Csehországba kerülő „utazó kiállítás” most az egykori királyi borházba, a Király utca 26-ba is megérkezett.

A kínai hatóságok tizenöt éve már csak rendkívüli esetekben – hatalmas biztosítási összeg fejében – járulnak hozzá az eredeti, több mint kétezer éves figurák külföldre viteléhez, viszont a más országokban rendezett tárlatokra küldött másolatok az eredeti színhelyen, ugyanazzal az eljárással és eszközökkel készülnek, mint annak idején – mondta el Tóth Gabriella, a kiállítás egyik szervezője.

A mostani kiállítás a VAM Centerben először nyújt Budapesten az eredeti színhelyhez hasonló élményt azzal, hogy méretarányosan látható a hsziani ásatás első számú árkának másolata, benne száz életnagyságú katona- és lófigurával. Az árok körül 300 négyzetméteres színes dioráma érzékelteti a hatalmas méreteket, a látogatók egy emelvényről tekinthetik meg az első kínai császárnak és agyaghadseregének hihetetlen történetét felidéző hang- és fényjátékot, hozzá pedig kísérőszöveget hallhatnak. Ezen felül a tárlókban több mint hetven másolat látható, köztük hét teljesen restaurált, több mint kétezer éves földalatti harcos. Korabeli ékszerek és használati tárgyak teszik teljessé a kiállítást, amelynek megértését a múlt század alighanem legjelentősebb régészeti felfedezésének történetét feldolgozó film is segíti.

Mecsi Beatrix művészettörténész, az ELTE Távol-keleti Intézetének adjunktusa elmondta: a hsziani hadsereg a világon egyedülálló művészeti emlék, ugyanis a Kínát először egyesítő Csin-dinasztia Huang-ti császár halálával fel is bomlott, az utódok gyengék voltak és meg sem próbáltak belevágni egy hasonló vállalkozásba. Az első kínai császár kínai történelmi feljegyzések szerint óriási földalatti nekropoliszt építtetett magának (Csing Si Huang-ti ezt állítólag 13 éves korában rendelte el), amelyen 700 ezer ember dolgozott – ennek védelmére szolgált az agyaghadsereg. A sírrendszer feltárását még nem kezdték meg, de a Csin-birodalom fejlettségéről az agyaghadsereg is tanúskodik.

Míg a korábbi kínai uralkodók egyedi, drága, nemes anyagokból készült tárgyakat helyeztettek sírjaikba, Csin Si Huang-ti serege az olcsó agyagból, ám óriási tömegben készült figurákkal új minőséget teremtett. Létrehozása nemcsak művészeti, hanem szervezési teljesítmény is volt: a figurák háromféle alapzatra kerültek, kétféle lábtípust, nyolcféle törzset és fejet állítottak elő egyfajta ókori tömegtermelési rendszerben, mintegy megelőzve azt az időt, amikor Kína – mára – a világ műhelyévé vált.

Ezeket az elemeket variálták, így az egyszerű módszerekkel igen változatos, „szervezett" hadsereget hoztak létre, amelynek harcosai fölé tetőt is emeltek. Ám már i. e. 206-ban lázadás tört ki, a földalatti „laktanyákat" felgyújtották, a gerendák elégtek, több harcosban is kár keletkezett – az agyagkatonákat egészen felfedezésükig mégis megőrizte a rájuk omlott földréteg.