Grúzia népirtással vádolja Oroszországot
2011. május 24. 14:43 The New York Times
Népirtásnak nevezte az orosz cári hadak által a 19. század végén a cserkeszek sérelmére elkövetett deportálásokat és kivégzéseket a grúz parlament, ami könnyen lehet, hogy lángra lobbantja a két ország között lappangó feszültséget.
Moszkva hiperszenzitív bármilyen, az Észak-Kaukázusban a fejét felütő oroszellenes kezdeményezésre, vagy mozgalomra. Oroszország déli határvidéke a Szovjetunió összeomlása óta forrongó helynek számít, a parlamenti döntés pedig újra felszínre hozhatja a 2014-es szocsi téli olimpia többször meglebegtetett bojkottjának lehetőségét, a cserkeszek ugyanis a terület egy részét a szülőföldjüknek tekintik.
A grúz-orosz viszony a 2008-as villámháború óta feszült, aminek normalizálását egyáltalán nem segíti, hogy Tbiliszi újabban együttműködésre törekszik az Oroszországban élő cserkesz kisebbséggel. Tavaly Grúzia eltörölte a Kaukázus északi részén élőkkel szembeni vízumkötelezettséget, majd útjára indította az orosz nyelvű Első Kaukázus Hírcsatornát.
Mindezek közül a pénteki volt a legmerészebb lépés, a törvényhozók egyenesen történelmi tettnek nevezték a nyilatkozatot. Grúzián kívül eleddig egyetlen ország sem nevezte genocídiumnak az eseményeket. „Ez a kaukázusi szolidaritás, évszázados tradíció, nagyobb, mint az orosz, vagy mint maga az orosz birodalom” – értékelt Guram Chakhvadze, a grúz Nemzeti Demokrata Párt parlamenti képviselője. „El szeretném mondani cserkesz barátaimnak, hogy ez az első lépés, s remélem, hogy nem fogják elveszíteni a reményüket” – tette hozzá.
Amikor elüldözték őket Oroszországból, több százezer cserkesz vette az irányt Törökország, Szíria, Jordánia és az Egyesült Államok felé, ahol már asszimilálódtak és négy-öt generáció óta élnek. Néhány leszármazott megpróbálkozott a visszatéréssel, de ez rendkívül nagy kihívás azoknak, akik nem rendelkeznek orosz útlevéllel.
A grúz parlamenti, 95-0 arányban elfogadott határozat szerint az oroszok előbb megtervezték, majd végrehajtották a cserkeszek kiirtását. A cserkesz kisebbség 90 százalékát hurcolták el otthonaikból, de mesterségesen vírusokat is terjesztettek körükben, valamint kiéheztették őket.
Orosz elemzők szerint a döntés felmelegíti a szocsi olimpiával és cserkesz diaszpóra visszatérésével kapcsolatos vitákat. Konstantin I. Koszacsev, a duma nemzetközi ügyek bizottságának elnöke úgy véli, hogy a grúz törvényhozókat nem a cserkeszek sorsa izgatja, sokkal inkább a személyes politikai célok mozgatják őket.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
