Csalóka lehet a digitális múlt kutatása
2011. május 11. 11:58 New Scientist
Az internet folyamatosan változó világában számos információ veszti el azonnal aktualitását. Ilyenek például a halott személyek közösségi oldalakon létrehozott profiljai, vagy akár a rég elfeledett honlapok. Mindezen digitális adat azonban számos értékes információt szolgáltathat a szociológusoknak, régészeknek, történészeknek és antropológusoknak a digitális kor hajnaláról, így megóvásuk mostanra létfontosságúvá vált.
Bizonytalan azonban, hogy ez az információ tömeg meddig maradhat fenn. Mark Weber, a kaliforniai Számítógéptörténeti Múzeum munkatársa szerint a digitális feljegyzések inkább egyfajta szóbeli hagyományhoz hasonlítanak, mintsem hagyományos dokumentumokhoz, mert ha nem másoljuk őket, akkor eltűnnek. Weber ezért épp amiatt aggódik, hogy a felhasználók a későbbiekben nem őrzik meg életük számos korábban digitalizált részletét.
A nagy közösségi portálok esetében kicsit más a helyzet: bár ők tárolják a felhasználók adatait, ám ez utóbbiak dönthetnek az információk sorsáról, ami adott esetben jelentheti azok törlését is. A bizonytalanságot csak növeli, hogy a cégek sok esetben megszüntetik szolgáltatásaikat, mint ez történt a Yahoo Geocities esetében is. A Geocities az első olyan webtárhelyek egyike volt, amely lehetőséget kínált egyéni honlapok kialakítására. 2009-ben az anyacég a szolgáltatás bezárásáról döntött, mire Jason Scott dokumentumfilmes és webtörténész csapatával, az Archive Teammel karöltve lementette a honlapok jelentős részét. Az aktivisták számára a Geocities nem digitális „hulladék”, hanem a történelem egy szelete.
A múlt elvesztésének veszélyét érzékelve számos olyan alkalmazást hoztak létre, amely segíti a személyes adatok lementését a közösségi oldalakról, valamint több olyan szervezet alakult, amely a digitális adatok megmentését tűzte ki célul. Olyan háziipar van kialakulóban, ami webes örökségünk akaratunk szerinti összegyűjtését kínálja halálunk után. Emellett több olyan közösségi portál is alakult mint a San-Franciscó-i Diaspora, amelynek szervereit a felhasználók működtetik, így megtarthatják az ellenőrzést saját adataik felett. Az adatok megőrzését tűzte ki célul az 1996-ban elindított Internet Archives is.
Viktor-Mayer Schönberger az Oxford Internet Institute kutatója a 2009-es Delete címen megjelent könyvében egy újfajta megoldást sürget. Szerinte be kellene vezetni egy olyan rendszert, amely idővel törli vagy kevéssé hozzáférhetővé teszi az egyes adatokat. Sokan ellenzik ugyanis az információk korlátlan megtartását, mert számos olyan adat fennmaradhat a weben, amely idővel szükségtelenné vagy akár kényelmetlenné válik gazdája számára.
A "felejtéshez való jog" így megkerülhetetlenné vált, nem csoda, hogy szerepet kap az EU 2011-es adatvédelmi politikájában is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
