Azonosították a legrégibb dél-amerikai szövetmintát
2011. április 15. 08:38
Radiokarbonos vizsgálatok 12 ezer éves szövet- és kötéldarabokat azonosítottak, amelyek így a kontinens legkorábbi ilyen jellegű leletének számítanak.
A harminc éve, az Andok egyik barlangjában (Guitarrero) megtalált leletegyüttes minimum 12 ezer éves, de a feltételezések szerint akár még ennél is idősebb lehet. Magát a szövetet korábban nem vetették vizsgálat alá, ezért az a feltételezés, hogy a kötéldarabbal egyidős lenne, sok vitát szült.
A barlangban nagy volt a mozgás az évezredek során, így a szakemberek elképzelhetőnek tartották, hogy a szövetet a később élt őslakosok vitték oda. Ráadásul a helyszínen talált más leleteken – csont, obszidián, faszén – elvégzett radiokarbonos vizsgálatok pontatlan korokat állapítottak meg. A kutatást vezető Edward Jolie, a Mercyhurst College régésze szerint különösen a növényi szénen végzett kormeghatározó vizsgálat szolgáltathat téves adatokkal.
Jolie és munkatársai a legkorszerűbb, ún. gyorsító tömegspektroszkópia (AMS) technikát használták a kutatáskor, amely során kiderült, hogy maga a szövet is 12 100- 11 080 év körüli lehet. A szövetet valószínűleg táskákhoz, kosarakhoz, falak, padlók, illetve ágyak díszítéséhez használták. Valószínűleg az alacsonyabban fekvő vidékeken élők hagyták ott, akik időnként feljártak a hegyekbe. Mérsékelt éghajlata miatt a Guitarrero ideális terepet biztosított az ideiglenes táborok befogadására, ahonnan könnyen meg lehetett „ostromolni” a magasabb helyeket.
Ezek az átmeneti területek voltak azok, amelyek időben megelőzték a magasabban fekvő helyek benépesítését. 11 ezer évvel ezelőtt az őslakosok az időjárás melegebbre fordulása, s a gleccserek elolvadása miatt tudták birtokba venni a hegyeket. Jolie kutatása azt is bebizonyította, hogy a korai „felfedezők” között szép számmal akadtak aszonyok is, mivel a helyszínen talált növényi anyagok azt mutatják, hogy a tipikus női foglalkozásként számon tartott szövés helyben történhetett.