A földvárak jelentették a hatalom igazi forrását a bronzkorban

2011. január 13. 10:25

A bronzkor első felében a közép-európai népesség nagy része olyan társadalmakban élt, ahol a földvár állt a középpontban. A svéd Göteborgi Egyetem régészcsapatának kutatása azt állítja, hogy ezen társadalmak vezetői a különböző hatalmi eszközök kombinációival a populáció maradék részét is uralmuk alá tudták vonni.

A társadalmat azon települések után nevezték el, amely nagyszámú népességgel és kiterjedt beépített környezettel – az idők során felgyülemlett kulturális rétegek alkotta alacsony dombokkal – rendelkezett. Claes Uhnér a Kárpátokról szóló korábbi publikációk nyomán megindult akadémiai vita és a többek között Százhalombattával kapcsolatos bronzkori bizonyítékok alapján adott lehetséges magyarázatot a vezetők hatalomgyakorlási mechanizmusaira.

Ezek a társadalmak fejlett gazdasággal rendelkeztek, az emberek a mezőgazdasági termékek előállítása és az állattartás mellett a bronzzal és különböző kézműves termékekkel folytattak regionális és távolsági kereskedelmet. „A vezetők politikai tevékenységeiket és szervezeteiket tudták finanszírozni a gazdaság eme szegmense felett gyakorolt befolyás következtében” – mondta el Uhnér, aki szerint az uralkodók a megerősített dombokról katonai erővel voltak képesek a környező településeket igájukba hajtani.

Ezek a települések főképp folyók és más természetes utak mellett helyezkedtek el, ezért megsarcolhatták az ott áthaladó kereskedőket. Ráadásul egy nagyobb domb egy gazdag történelemmel rendelkező, sikeres társadalom manifesztációját jelentette, így a kulturális tradícióik ideológiai stratégiákká lényegültek át.

„A dombok a társadalmi rendszerek fizikai megnyilvánulásai voltak, legitimizálták az elitnek a vezetésre való jogát” – vallja Uhnér, aki szerint minden mindennel összefüggött: a gazdasági hatalom a katonai és politikai befolyás erősödéséhez vezetett, a katonai erő a gazdasági és ideológiai forrásokat védte, míg az ideológia legitimizálta a társadalmi rendszert; mindez azért valósulhatott meg, mivel a dombok a politikai hatalmi központot szimbolizáták. „A földvárak feletti uralom és a közelükben végzett társadalmi-gazdasági érintkezés miatt a vezetők szervezési előnyt élveztek a lakosság többi részével szemben, így mások nehezen tudtak kiépíteni egy ezzel rivalizáló hatalmi gócot” – magyarázta a szakember.