Pipákkal akartak befektetőket csalogatni a virginiai telepesek
2010. december 10. 13:02
Négyszáz éves, nevekkel ellátott pipadarabokra leltek a régészek a virginiai Jamestownnál, az Újvilág első állandó angol településén – jelentették be a kutatók.
A személyre szóló pipákon Sir Walter Raleigh és más angol előkelő neve látható, amivel a készítők a város vonzó kereskedelmi lehetőségeit próbálták hangsúlyozni. „Ezek a darabok a gyarmatosítás komplex politikai-társadalmi hálózatára világítanak rá” – mondta el William Kelso, a Historic Jamestown alapítvány régésze.
Az 1608 és 1610 között készült agyagpipák megvizsgálásával betekintést nyerhetünk a jamestowni pipagyártás korai történetébe. Mindebből kiderül: a telepesek élete nagyban függött a Virginia Company jóindulatától, amely a pénzügyi gondokkal küszködő várost finanszírozta, ezért nem meglepő, hogy az agyagdarabon olvasható nyolc név (Sir Charles Howard, Sir Walter Raleigh, Henry Wriothesley, Sir Thomas West, Samuel Argall, Francis Nelson, Francis Nelson és Robert Cecil) Jamestown leghíresebb patrónusainak-befektetőinek állít emléket.
A telepesek ezzel az üzletág nyereségességét akarták megmutatni, s egyben a további befektetők előtt hízelegni. Azt azonban nem tudni, hogy a pipák valaha is eljutottak-e a címzettekhez – tette fel a költői kérdést Kelso.
Sir Walter Raleigh pipája igazi meglepetés, mivel Erzsébet királynő udvaronca közvetlenül nem volt érdekelt a jamestowni üzletekben, a pipa készítésekor pedig a londoni Towerben raboskodott – bár támogatta Roanoke Island gyarmatosítását, s mivel otthon kiállt a dohányzás népszerűsítése mellett, a személyre szóló darabbal a jamestowni pipák ügyéhez akarták megnyerni a felfedezőt.
Az agyagpipák használata akkor kezdődött, amikor az angolok először látták az indiánokat dohányozni Roanoke Island-en – mutatott rá Bly Straube, a Jamestown Rediscovery Project régésze. Miután az indiánok pipáját 1585-ben Angliába vitték, a dohány iránti kereslet hatalmasat nőtt a szigetországban. Straube szerint Robert Cotton, az első jamestowni pipakészítő nevéhez fűződnek az agyageszközök, amely az Újvilág történetének első nyomatait tartalmazza: az Erzsébet-kori abc 24 karakteréből húszat használt fel a készítő.
A korai angol pipafejek kisméretűek voltak, ezért csak kevés – és meglehetősen drága, importált – dohányárut lehetett bele tenni. Az indiánoké viszont nagyobbak és trombita alakúak voltak, több és olcsóbb dohány fért bele, amelyet közösen szívtak, ezzel is erősítve a közösségi összetartozás élményét – magyarázta Straube.
A Virginia Company befektetői azt remélték, hogy az agyagpipák exportálásával (Anglia, Németalföld) óriási vagyonra tehetnek szert. Azt azonban túlzás lenne állítani, hogy pipagyári érdekeltségekkel rendelkező cég rajongott volna a dohánytermesztésért. „El akarták kerülni, hogy a gyarmat teljes egészében a dohánytól függjön. A gazdasági diverzifikációban voltak érdekeltek, s figyelmük egyre inkább az aranyra és az ezüstre irányult” – mondta el a téma egyik kutatója, James Horn. Az angol John Rolfe-nak – Pocahontas férjének – azonban sikerült valamilyen úton a virginiainál egy sokkal jobb ízű, a karibi térségből származó dohányfajtához hozzájutni, amellyel megindulhatott Virginia felvirágzása, s így még több telepes érkezett a gyarmatra.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
