Szőnyegek királya, királyok szőnyege

2010. november 25. 10:28 MTI

Ez csak a perzsa lehet - állapítja meg azonnal, aki valamit is ért a különleges textíliákhoz. Valóban arról van szó, bár némi fogalomzavar uralkodik e körben, mert sokan beszélnek büszkén "magyar perzsáról" is, amely hivatalosan nem létezik: perzsának csakis a különleges technikával készült perzsaszőnyeg tekinthető, és mindezt most hivatalosan is védetté nyilvánították.

Pásztor Emese, a Kelet Ázsiai Múzeum textil- és viseletgyűjtemény főosztályának vezetője, a téma szakértője igazít el e különleges szőnyegek világában.

A perzsa - ma iráni - szőnyegek mintegy 5000 éves kultúrára tekinthetnek vissza. A kezdetben nomád törzsek művészete már létezett i.e. 2000-ben Ázsiában, Kaukázusban, Azerbajdzsánban. Nagyjából egy időben terjedt el a különböző népcsoportok körében.

A nomád törzsek szőnyegszövő művészete, a törzsi szőnyegkészítés mindennapi használatra korlátozódott egyéni mintákkal, a törzsi életből vett motívumokkal, díszítő elemekkel. Ezek a szőnyegek egyszerű technikával készültek, használati tárgyként funkcionáltak, tarisznyák, takarók, kényelmet szolgáló eszközök voltak leginkább. Csak később kerültek eladásra a már csomózott technikával készült szőnyegek, kész, előre tervezett mintákkal, bonyolult motívum világgal.

A szőnyegek alapanyag tiszta gyapjú volt, a városi szőnyegek készítési módja bonyolultabb, organikus minták kerültek rájuk, amelyek alapvetően eltértek a nomád elnagyolt elemektől. Színekben a sötét árnyalatok voltak jellemzők, a tűzvörös, fekete, sötétkék. Míg az egyszerű mintavilág Siros, Meshed és Türkmenisztán környékére korlátozódott, Tebrizben pamut és selyem kombináció, Kum városában pedig a tiszta selyem volt használatos. A kezdeti minták jelenetekkel bővültek, vadász- és más történetek elevenedtek meg a szőnyegeken. Azerbajdzsán mindig is különböző nagyhatalmak harci ütközőpontja volt. A 16. század végétől a perzsák uralták a Kaukázust, így a perzsa hatás kézenfekvő a szőnyegművészetben is.

A perzsaszőnyeg fogalom. Mindig érték volt, aranyárban mért. Tulajdonképpen mitől ilyen különleges és sokat érő ez a szőnyegfajta? Mi a titka?

Értékét a készítés technikája és művészete adja. A beléje dolgozott csomók száma az érték: ez négyzetméterenkénti 90 ezertől másfél millió csomóig is terjedhet, attól függően, hogy selyem vagy gyapjú az alapanyag. Tehát az anyag összetétele, a csomózás száma, a szőnyeg mérete és mintája a perzsaszőnyeg értékének mérője. A dupla csomózású technika révén olyan tartós szőnyegek is készülnek, amelyek akár három generációt is kiszolgálnak. A perzsaszőnyeg nem veszít értékéből, ha használt, megkopott, ellenkezőleg, minél régebbi, annál többet ér.

Érdekességként említhető, hogy a világ legnagyobb, kétezer négyzetméteres perzsaszőnyege Iránban készült egy arab sejk megrendelésére, és egy mecsetbe került. Negyvenöt tonna volt a súlya, és az idén bekerült a Guinness rekordok közé. A perzsaszőnyegek mintázata és színezete is rendkívül gazdag. A színeknek szimbolikus jelentésük is van. Az uralkodó kék szín például a levegőt és az örökkévalóságot jelenti. A mélytüzű és lágy színkeverékek különleges tulajdonsága, hogy a szőnyegek szálirányain megtörik a fény, így valóságos színjátékot produkálnak, érdekes színváltoztatásra képesek.

A szőnyegszövés, szőnyegkészítés ősi mesterség és művészet, amelyről már az Ószövetség is megemlékezik. Sokan megszállottan gyűjtik a szebbnél szebb perzsaszőnyegeket, amelyek újként és megkopottan is nagy értéket képviselnek. Sok munka, szárnyaló fantázia, hagyomány, ősi tudás és kultúra őrzői ezek a paloták díszeként, mecsetek ékességeként tündöklő perzsaszőnyegek.

Most, hogy védetté, a szellemi kulturális világörökség részévé avanzsáltak, csodálóiknak, értékelőiknek száma még inkább megnövekszik. Egy ősi kultúra kapott méltó rangot és elismerést a 21. században.