Száz év után végre kiadják Mark Twain önéletrajzát

2010. november 16. 11:17 The Daily Telegraph

Az összesen 429 oldalból álló feljegyzés sorsáról az amerikai író úgy rendelkezett, hogy azokat csak halála után száz évvel szabad megjelentetni. A háromkötetes könyv első része hétfőn került Nagy-Britanniában a polcokra. A napló a maga valóságában tárja fel a Twain és titkára, Isabel Van Kleek Lyon közötti relációt, az írónak a hölgy iránt érzett mélységes megvetésének részleteit: Twain szerint Lyion „hamisító, tolvaj, hipokrita, spicli, erkölcstelen, iszákos, áruló és egy szajha” volt.

A Samuel Clemens néven 1835-ben, Missouri államban született író 1907-ben még olyannyira megbízott titkárnőjében, hogy egy meghatalmazást nyújtott neki. Két évvel később azonban visszavonta ígéretét, mivel az író állítása szerint a hölgy „két vagy három évig” folyamatosan "transzba ejtette".

Az azonban még nem tisztázott, hogy az író mennyire ápolt bensőséges viszonyt a hölggyel, akit még Twain felesége 1902-ben fogadott fel, majd annak két évvel később bekövetkezett halála után vált az író jobb kezévé. A két személy között igen szoros kapcsolat állt fenn, sőt, Twain állítása szerint Lyon ki is kezdett vele, de – Twain utasításának megfelelően – az író korai életrajzírói elbagatellizálták a hölgynek a Twain életében betöltött szerepe fontosságát.

„Mark Twain egy csodálatos író volt, de azok az emberek, akik olvassák az Ashcroft-Lyon kéziratot, meg fognak lepődni” – mondta el a kaliforniai Berkeley kutatója, Laura Trombley. „Annyi düh és utálat volt benne, amellyel élete utolsó másfél évét volt kénytelen tölteni. A napló Twaint a legrosszabb formájában ábrázolja” – tette hozzá.

„Lyon egy gyönyörű nő volt, aki 'királynak' nevezte Twaint, s egy rossz szava nem volt rá, ezért sokkolóan hat, ahogy az író megemlékezik róla” – mondta el a titkár egyik leszármazottja. Trombley szerint Twain lánya, Clara fordította az író ellen Lyont, mivel az túl sok bizalmas információ birtokába került, például az is a tudomására jutott, hogy Clara egy házas emberrel létesített kapcsolatot.

Twain rossz színben tünteti fel pénzügyi tanácsadóját, Ralph Ashcroftot, a "Mark Twain" márka kitalálóját, illetve a Mark Twain Company elindítóját is. 1909-ben Ashcroft és Lyon – az író kézzel-lábbal való tiltakozása közepette – házasságot kötött egymással, Twain pedig bosszúhadjáratot indított ellenük, többek között lopással és konspirációval vádolva meg őket. Az intrikák végül sikerrel jártak, a pár hamarosan felbontotta a házasságot.

A feljegyzésekből kirajzolódik a politikus Twain alakja is: az író az amerikai katonák külföldi szerepvállalásai ellen emel szót, ostorozza az adókerülő plutokratákat, de kétségeket fogalmaz meg Isten létezésével szemben is, s fenntartásokkal kezeli az afrikai missziók jogosultságát.

1870-től kezdődően Twain folyamatosan próbálkozott a naplóírással, de mindannyiszor csalódott volt az eredménnyel. A sors furcsa fintora, hogy az író végül úgy döntött, inkább maga mondja tollba gondolatait – ez összesen hat évbe telt, s tizenkét szerkesztő dolgozott azon, hogy a három kötetre rúgó feljegyzések végre elkészülhessenek.