Egyiptomi ősökkel kampányolnak a skótok

2010. október 7. 09:30

Az egyiptomi üzletember korábban szobrot kívánt állítani a hercegnő emlékére, s egyben reményét fejezte ki, hogy a skótok egyszer elszakadhatnak az Egyesült Királyságtól. „Amikor ti, skótok szabadok lesztek, készen állok arra, hogy az elnökötök legyek” – nyilatkozta Fayed.

A többek között az angol Fulham labdarúgócsapatát és a párizsi Ritz hotelt birtokló milliomos üzletember tézisei nem légből kapottak, ugyanis egy bizonyos Walter Bower már az 1440-es évek végén a skót történelemről írt munkájában népe eredetét az egyik fáraó lányára és annak férjére, egy görög királyra vezette vissza. Ezek szerint így lett Scota-ból Scotland (Skócia), férje, Gavthelosz nevéből a gael nyelv, míg fiukhoz, Hiberhez (Hibernia) Írország latin elnevezése köthető.

Sőt, egy 1320-ban, ötvenegy skót báró és nemes által a pápához intézett levélben a hatalmasok arra kérték a katolikus egyházfőt, hogy a Vatikán az ő oldalukon avatkozzon be az angolok elleni függetlenségi háborúban, s ebben szintén a skótok keleti gyökereit hangsúlyozták.

Az észérvekkel nehezen alátámasztható elmélet célja a skótok nagyságának kiemelése, akik így próbálnak politikai tőkét kovácsolni, visszavezetve gyökereiket a bibliai időkig. Ralph Ellis Scota, a skótok egyiptomi hercegnője című könyvét egy i.e. 4. századi egyiptomi szövegre hivatkozva írta meg; a szövegben előforduló hercegnőben Ellis Nofertiti és Ehnaton fáraó lányát, Ankheszenamun alakját vélte felfedezni. Ellis egy az ókori Egyiptomból kiűzött királyi család és annak körülbelül ezerfős társaságának utazását követte nyomon, akik először Spanyolországba hajóztak (Hiber – Ibéria), majd onnan Írországba mentek, s végül Skóciában kötöttek ki.