A norvég bábkormány szovjet területeket kért Hitlertől
2010. április 9. 11:43 MTI
A Norvégiát kormányzó bábkormány többször is kérte a náci megszállás idején Hitlertől, hogy a Szovjetunió területéből juttasson bizonyos részeket a skandináv országnak - derült ki az Oslóban nyilvánosságra hozott dokumentumokból.
A norvég országos levéltár honlapján közzétett iratokból kitűnik, hogy a náci megszállás (1940-1945) alatt évekig kormányzó Nemzeti Egységpárt az északnyugat-oroszországi Murmanszk térségét, valamint Ukrajna és Fehéroroszország egy részét akarta megkaparintani.
A Vidkun Quisling vezette párt 1941 júniusa után erőteljes kampányt indított annak érdekében, hogy elfogadtassa a német hatóságokkal azt az ötletet, miszerint kerüljön Norvégia kormányzása alá a Szovjetunió egy része. A norvég bábkormány egyes miniszterei még el is utaztak Ukrajnába, hogy kiválasszák a megfelelő területet.
A náci Németország hadserege hetven évvel ezelőtt, 1940. április 9-én rohanta le Norvégiát. Az évforduló előestéjén a norvég országos levéltár ötezer második világháborús dokumentumot tárt a nyilvánosság elé, s az iratok közül 281 foglalkozik a "Lebensraummal" - az árják életterével - kapcsolatos norvég törekvésekkel.
Heinrich Himmler, a náci párt fegyveres alakulatának, a Waffen SS-nek a vezetője azonban nem szándékozott szovjet területeket átengedni Norvégiának, hanem úgy képzelte el, hogy a norvégokat, mint "felfegyverzett gazdálkodókat" küldi csatasorba. A nácikat 1944 végén kisöpörték a Szovjetunióból, és a szovjet csapatok megkezdték a Norvégia északi részén állomásozó német katonák elűzését is.
A háború végén Quislinget hazaárulásért halálra ítélték, és 1945. október 24-én kivégezték. Neve több nyelven is az "áruló" szinonimája lett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
