Elveszettnek hitt barokk szobor a szegedi kőtárban
2010. március 24. 17:00 MTI
Egy elveszettnek hitt, Vasas Szent Pétert ábrázoló barokk szobor került a Móra Ferenc Múzeum kőtárába: az 1760 körül készült alkotást egy idős röszkei lakos, Börcsök József adományozta a közgyűjteménynek.
Zombori István múzeumigazgató felidézte, hogy a török kiűzése után Szeged, ahogy sok magyar város, rohamos fejlődésnek indult, s a település népessége is növekedett. Időnként hatalmas járványok törtek ki, a betegségek ellen azonban csak karanténnal és imával tudták fölvenni a küzdelmet.
A kor katolikus vallásosságában Szent Sebestyénnek, Szent Rókusnak, Szent Rozáliának vagy Vasas Szent Péternek különösen fontos szerepet tulajdonítottak a járványok elleni védekezésben. A szenteknek oltárképeket festettek, kápolnákat emeltek és szobrokat állítottak - tette hozzá a muzeológus.
Vasas Szent Péter szegedi szobra - amely az országban az egyetlen ma ismert ilyen alkotás - a 18. század végén a ma a nevét viselő utca környékén állhatott. A szoborról több írásos feljegyzés szólt, azonban a Szegedet romba döntő 1879-es nagyárvíz után nyoma veszett.
Lelle József néprajzkutató bukkant a mészkőből faragott alkotás nyomára, ő fedezte föl, hogy a szobor a Börcsök-család röszkei tanyáján áll. A háziak a szentszobornak téglából kisebb emelvényt állítottak, és tavasztól őszig virággal díszítették. A műalkotást Börcsök József, a tanya mai idős tulajdonosa a Móra-múzeumnak adományozta, Bánvölgyi László szegedi szobrászművész pedig restaurálta.
A barokk szobor a szegedi Vármúzeum kertjében kialakított kőtárban látható.