A munka hozta el a középkori nők aranykorát
2010. január 19. 11:32
Egy új kutatás szerint Északnyugat-Európában a késő középkor a nők aranykora volt: a férfiakhoz hasonlóan taníttatták őket, komoly szerepük volt a munkaerőpiacon, és a házasságot és gyerekvállalást sem kellett elsietniük.
Tine de Moor és Jan Luiten Van Zanden történészek az Economic History Review című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban (Girl power: the European marriage pattern and labour markets in the North Sea region in the late medieval and early modern period) az Európai Házasodási Minták (EHM) változásait vizsgálták, amelyek egyedülállóak voltak a 15-16. századi északnyugat-európai országokban. Ekkor ugyanis a fiatal párok a húszas éveik közepén házasodtak, és legtöbbjüknek csak későn, és kevés gyerekük születetett.
A szerzők szerint a feltételek ekkor több szempontból is kedvezőek voltak a nők számára: a katolikus egyház ugyanis sokszor támogatta, hogy a házasság csak a férfi és a nő közös beleegyezésével születhet meg, és ez egyes esetekben nem tette lehetővé a családok számára, hogy gyerekeik útját előre elrendezzék.
Másodsorban Európa ekkorra még nem épült fel a 14. század közepi pestisjárvány okozta népességvesztésből, így a kontinens egyfolytában munkaerőhiánnyal küszködött, amely lehetővé tette, hogy a nők is megjelenjenek a munkaerőpiacon. Angliában és Hollandiában a lányok már nyolcéves korukban is dolgoztak, emellett a foglalkoztatott nőknek igencsak jól fizettek: díjazásuk sokszor magasabb volt a képzetlen férfiakénál is.
A szerzők szerint a fiatal nők és férfiak a gazdasági függetlenedéssel könnyen függetlenedtek a szülői befolyástól is, és életükben nagyon sok, ma is ismerős életvezetési minta jelent meg. A munkát tinédzserkorukban szolgáló, vagy gyakornoki munkakörben kezdték meg: a vidéki fiatalok 12-14 éves korukban kerültek a nagyvárosokba, ahonnan azonban ha jobb munkalehetőségeik adódtak, hamar továbbállhattak. Mindez, azaz a folyamatos munka a házasság során is megmaradt, így jóval később vállaltak gyereket is.
Emellett a gyerekek is más utat jártak be: míg Európa délibb részein a családi vagyon őket megillető hányadát a fiatalok esküvőjükkor kapták kézhez, erről az északnyugati országokban szó sem volt, és ott csak a szülők halálával jutottak részükhöz a családi vagyonból. Éppen ezért arra, hogy a pénz miatt házasodjanak, nem volt szükség. Az elmélet szerint felmerülhet, hogy ezáltal megnövekedetett a törvénytelen gyermekek száma, ám a valóság egész más volt. Az EHM ugyanis kihatással volt a szexuális kultúra változására is: az önmegtartóztatás új formáinak megjelenése mellett a fogamzásgátlás is népszerű volt.
A szerzők szerint az északi országokban ez az időszak így a nők aranykora volt, hiszen a már korábban említettek mellett a szülők egyre többször törekedtek arra, hogy fiaik és lányaik jobb képzést kapjanak, hiszen a munkaerőpiacon ezáltal sokkal jobban érvényesülhettek.
Ezzel párhuzamosan azonban a szülőkre való odafigyelés, és idősebb kori ellátásuk is hátérbe szorult.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
