A vallásosság válsága vetett véget a gótikának
2009. november 20. 10:34
A gótika szellemiségét, élményvilágát és magyarországi meghonosodásának jellegzetességeit rekonstruáló kötet egy társadalmilag mindinkább szegmentált, műfajilag szerteágazó történetet mutat be, amelyből megtudhatjuk, hogy a stílus miként vált hazánk teljes területén általánosan elterjedtté.
A Corvina Kiadó Stílusok-Korszakok sorozatában megjelent kötet Marosi Ernő szakmailag hiteles, példamutatóan alapos ugyanakkor élményszerű, ismeretterjesztő tolmácsolásában voltaképpen egy egyetemes stílusjelenség hazai meghonosodását mutatja be.
A 12. század közepétől a 16. század elejéig tárgyalt korszakot a stiláris jegyek egységesülése és a középkori művészet legjelentősebb műfajainak önállósodása jellemzi. A képzőművészeti műalkotások elvei, motívumai is azonosak, a kompozíciós típusok változatosságában is jól megragadható az egység; viszont terjedésük esetleges, egyenetlen, a befogadásuk pedig rendkívül változatos képet mutat a küldetéstudatot reprezentáló királyi palotától, az egyház szabadságát hirdető székesegyházak figuraportáljain át, a gazdaság motorjává váló városokig és a népesség túlnyomó részét képviselő vidéki falvakig.
Amennyiben egységes tanulmányként olvassuk a munkát, meg kell állapítanunk, a szerzőt leginkább a művészet befogadásában megnyilvánuló társadalmi különbségek érdeklik. A kötet valódi erénye, hogy a műfaji önállósodást a hozzá tartozó és mélyreható szociokulturális változás hátterén ábrázolja. A magyarországi megoldások sorát látva érezhető, hogy jelentős hangsúlyt kap a takarékosság is. Ugyanakkor kontúrt nyernek a gótika évszázadainak tartalmi vonásaik mentén elkülöníthető korszakai is.
Társadalomtörténetileg ez a három évszázad az egységes polgárság, a városi társadalom kialakulásának, a városok egyre kiterjedő kulturális befolyásának és a műveltségi szintek kiegyenlítődésének ideje. Az írás-olvasás képessége csak kevesek kiváltsága volt, így hárult roppant kitüntetett szerep az egyéni megoldásaikról híres modern művészekre a világi hatalom reprezentációjának megteremtésében és az egyházi tanítások közvetítésében. A korszak művészei Isten és a teremtett világ szépségét hirdetve biztosították a vallásos áhitathoz szükséges elragadtatás bensőséges élményét.
Véleményünk szerint remek képi forrásai és igényes grafikai kivitelezése miatt nem szakmabelieknek számára is jó olvasmányélményt jelenthet. Ugyanakkor történészeknek, művészettörténészeknek egyenesen kötelező, amennyiben a gótikáról kézikönyvszerű, de rövid összefoglalóra van szükség, korrekt szószedettel, név- és helységnévmutatóval.
Marosi Ernő: A Gótika Magyarországon. Corvina Kiadó, Bp., 2008, 140 o. 3990 Ft.