Pénzszűkében a leendő kulturális főváros

2009. július 6. 17:19 MTI

"A helyzet ma Európa-szerte ugyanaz, és aki állami pénzekből tervez, nem beszélhet biztos költségvetésről" - mondta Mikko Fritze, a szervezéssel megbízott Tallinn 2011 Alapítvány igazgatója. Az eredeti, 2006-os elképzelések 36 millió euróra - mintegy tízmilliárd forintra - szabták Tallinn "kulturális fővárosi" büdzséjét. Az összeg harmadát az Európai Unió és más külső felek adták volna, egy másik harmadát a város, a fennmaradó részt pedig az észt állam. "Jelenleg azonban csak a főváros 12 millió eurójára van garanciánk. A kormány most 5-6 milliót ígér, de ez az összeg bármikor tovább csökkenhet" - közölte Fritze.

A szponzori támogatásokkal kifejezetten rosszul állnak, a cégek ugyanis régi kapcsolataikat ápolják, és nem érhetők el új pénzek. Mindehhez hozzátartozik, hogy amikor az első kalkulációk készültek, az észt GDP még 10 százalék fölötti növekedést mutatott, míg az idei első negyedévben 15,6 százalékkal esett vissza éves összevetésben. Ilyen feltételek mellett az alapítvány irodája is szerénységet mutat: a jókora belvárosi lakást a legalapvetőbb szinten újították csak fel, a falakat egy novellás kötet felvágatlan íveivel tapétázták, a folyosón falnak támasztott bringák árulkodnak az alig 15 fős fiatal stáb közlekedési szokásairól. "A beruházásokra szánt büdzsével nem mi rendelkezünk" - tisztázta a 45 éves igazgató, aki sokáig a tallinni Goethe Intézetet vezette, s uruguayi kiküldetésből csábították haza főszervezőnek.

Hangsúlyozta, hogy 2011-re új életet szeretnének önteni Tallinn tengerparti részeibe, mivel a gyönyörű óvárost elvágták a vízparttól a szovjet időkben épült ipari és haditengerészeti létesítmények. Egy, az 1900-as évek elején épült erőműépület átalakításával nagy kulturális központot hoznak létre a parton. Ez az egyik meghatározó helyszíne lesz a programnak, bár lehet, hogy csak részben tudják majd birtokba venni. Még idén elkészül a belvárosi találkozóhely az óváros egyik bejáratánál, itt áll majd az észt szabadság emlékműve is, egy üvegobeliszk. Korszerűsítik a híres tallinni Dalfesztivál színpadát. Emellett készül egy döntően magánberuházásból épülő konferenciaközpont - ez lehet majd a megnyitó helyszíne. A korábbi tervekből sok mást el kellett hagyni.

"Alig másfél évünk van hátra" - tért át Mikko Fritze a szervezésre. Megálmodtak egy 2-3 napos tengerparti fesztivált - ilyen még nem volt Észtországban - régi hajók felvonulásával, vitorlásversenyekkel. A nagy dobások közé tartozik, hogy 2012-ről előre hozták a következő dalfesztivált.



"Ilyenkor százezrek jönnek el, hogy meghallgassák, amint másik harmincezer ember együtt énekel. Ez első hallásra hátborzongató dolognak tűnik, de nem az. Inkább kapocs minden új és régi dolog között, a felmutatása annak, hogyan lehet a szabadságért harcolni a tradíciók felhasználásával - idézte fel azt a szerepet, amelyet a dalfesztivál a Szovjetuniótól való elszakadás idején játszott. - Négy vidéki fesztivál szerveződik egyidejűleg. Pénzzel nem tudjuk őket segíteni, de együttműködünk abban, hogy rájuk is figyelem vetüljön. Megrendezzük a hagyományos tallinni Birgitta opera-, tánc- és zenefesztivált, é azt reméljük, hogy 2011-ben svéd, finn vagy orosz fellépői is lehetnek. Vagyis fel akarunk futtatni már meglévő dolgokat".

Készülnek egy jelentős filmfesztiválra is: megkapták ugyanis arra az évre az Európai Filmdíjak átadó ünnepségét. Hogy az egész EKF megnyitója milyen lesz, még nem tudja. Lehet, hogy csak a "szomszédaikat" hívják meg egy utcafesztiválra. "Van néhány szerződésünk a színház és az opera világából ismert finn művészekkel, de nem készülünk idehozni világsztárokat, ezt jelenleg meg sem tudnánk tenni. Inkább csereprogramokban gondolkodunk. Eljön jó pár kórus és szimfonikus zenekar, és észt zeneszerzők komponálnak nekünk új darabokat, boldogan téve eleget a felkérésünknek" - mondta.

Civil szervezetekkel is együttműködnek, ebből adódóan nem határolták be, mi mindenből lehet EKF-program. Ehelyett ötleteket gyűjtenek, és kiadványukban közzétették azok egy részét. A kulturális főváros eseménysorozatát egyfajta ösztöndíjhoz hasonlítja: "kap az ember egy évet, hogy megmutassa magát, és a címmel bizonyos figyelmet biztosítanak számára". "Ezt a lehetőséget megpróbáljuk társadalmi célokra is felhasználni. Van például egy szervezet nálunk, az a nevük, hogy Áraszd el bringákkal Észtországot!, s mi segítünk nekik abban, hogy meghallják a hangjukat" - mesélte. Egy másik kezdeményezésük, hogy minden észtet az ország "agytrösztjének" részévé tegyenek. Az alig 1,3 milliós országban a Tallinn 2011 Alapítvány szervezte meg, hogy az internet révén 12 ezren egyazon napon, politikamentesen elgondolkodjanak az ország "átformálásáról".

Mindemellett ki akarnak építeni egy széles önkéntes mozgalmat az EKF programjai köré. Felkérnek kisebb szervezeteket, amelyeknek van már gyakorlatuk ebben. Azt szeretnék, hogy megerősödjenek és az észtek szokásává váljon az önkéntes tevékenység. "Nem csak a fiatalokra gondolunk, hanem mindenkire, például a fogyatékos vagy sérült emberek tevékeny bevonására is. Szeretnénk behatolni a társadalom életébe. Ezért is találtuk ki a 'történetmesélés' koncepcióját, amely összekötheti a kulturális főváros különböző elemeit. Mindenkinek lehet egy saját 'története', amelyet majd - jelképesen - el is mesél…" - fejtette ki.

Tallinn 2011